Kerkapoly Károly pénzügyminiszer természetesen minél olcsóbb hidat szeretett volna, ezért összehasonlító árakat szeretett volna látni. Felvetette azt is, hogy nem lehetne-e egy elvetett tervet úgy módosítani, hogy az olcsóbb legyen? Az összehasonlító számítással Lónyay Menyhért miniszterelnök is egyetértett, és arra volt kíváncsi, hogy mennyi a valós különbség a Gouin-féle elképzelés és a legolcsóbb, még megépíthető hídterv között? Végül a minisztertanács úgy határozott, hogy jó lenne, ha Gouin terve épülne meg, de arra kérték a közlekedési minisztert, hogy vizsgálja meg a pályaműveket abból a szempontból, hogy nem lehetne-e némi módosítással előnyösebb, azaz olcsóbb tervet szerezni. Arról is döntöttek, hogy a tervekhez rövid indoklás készüljön, és a költségeket egységárak szerint is határozzák meg. A közlekedési minisztert azzal is megbízták, hogy Gouin cégétől is próbáljon meg olcsóbb ajánlatot kérni. A kormány legközelebb 1872. július 19-én tárgyalt a hídról. A közlekedési miniszter kijelentette, hogy Gouinnal meg lehet kötni a szerződést, mert újra összehasonlították az árakat a budapesti építkezésekkel, illetve a bécsi Duna-híd építési költségeivel, amely szerint a költségek reálisak.
Ám a Duna nem csak áldásairól, hanem pusztító árvizeiről is hírhedt volt. A legveszedelmesebbek ezek közül az úgynevezett jeges árvizek voltak, amikor tél végén a levonuló jég a Csepel-sziget csúcsánál összetorlódott és visszaduzzasztotta a Duna vizét. Ilyen jeges ár okozta 1838-ban a város legpusztítóbb árvizét. A nagy pesti árvíz a legnagyobb elemi csapás Pest-Buda történetében, melynek során a mai város területén közel 3000 ház dőlt össze. Máig látható emléktáblákat helyeztek el a házak falain, mutatóujjakkal jelölve az ár magasságát. Ha nyitott szemmel járunk, könnyen fellelhetjük ezeket a Belvárosban! Tulajdonképpen az árvíznek köszönhetően kapta Pest az újjáépítés során azt az egységes klasszicista arculatát, amely belső részeire ma is jellemző árvíz ráébresztette a törvényhozókat a folyók szabályozásának szükségességére, s ezáltal, valamint a "legnagyobb magyar", gróf Széchenyi István közbenjárásával, megindulhatott a rakpartok kiépítése, melyek nélkülözhetetlen elemekké váltak Budapest világvárosi megjelenésében.
A Duna-ág a III. hajózási zónába tartozik; a zónába sorolásnál alapul szolgáló hullámmagasság 0, 6 méter. A hidaknál a hajóút legkisebb magassága 6, 4 méter, a legkisebb szélessége egy nyílásos hídnyílásban 50 méter. A Szentendrei–Dunán a vízisízés – a tiltó táblákkal jelzett szakasz kivételével – engedélyezett, ezért a vízisíelőkre hajózáskor fokozottan figyelni kell. Ezen a szakaszon magas vízállás esetén közlekedési korlátozás léphet életbe. A budapesti vízmércén mért 600 cm vagy az azt meghaladó vízállás esetén a hajók – a kikötés vagy a veszteglőhely megközelítésének kivételével – kötelesek mederközépen haladni, és sebességüket oly mértékben csökkenteni, hogy a partot károsító hullámzást és szívóhatást ne keltsenek. A budapesti vízmércén mért 640 cm-t elérő vagy meghaladó vízállás esetén a hajózás tilos. A tilalom alól csak az árvízvédekezésben és a mentésben résztvevők, valamint a hatósági hajók mentesülnek. A rádió használata ezen a szakaszon kötelező. Minimális sodrásának köszönhetően a Szentendrei–Duna a vízitúrák ideális helyszíne.
Emellett fontos volt a hajóépítés, fuvarozás és a halászat is. A mai település hálózat a törökidők után jött létre. A szigetlakók életében jelentős volt az ártéri földművelés, 1870 körül jött létre az első magyar-bolgár kertészet. Ekkor homokbuckás területeket akácfákkal és fenyőkkel kötötték meg. A XIX. század közepe óta a homokos-kavicsos strandjairól híres sziget egyre több pihenni vágyót fogadott. A XX. század legelején megjelentek az első vízitúrázók is. 1914-ben épült fel Tahitótfalunál a szigetet a Duna jobb partjával összekötő közúti híd. Az 1890-es évektől kezdve a sziget déli részén a Fővárosi Vízművek ívóvíz kútjai miatt a parthoz közel eső területek fokozatosan védetté váltak, ami a mezőgazdaság kényszerű áthelyeződését jelentette a belső területekre. Ez a sziget nemcsak négy község polgárainak ad otthont, és páratlan szépségű üdülő- és kirándu lóhely, hanem Európa egyik legnagyobb víznyerő területe is. Innen kapja Budapest és környéke ivó vize túlnyomó részét. Geológiai érdekessége, hogy a sziget tömegét al kotó kavicsos hordalékréteget alul agyag, felül ho mok zárja le, ezáltal természetes vízszűrőként visel kedve kiválóan alkalmas a rajta átszűrődő víz meg?