összevonásán gondolkodnak a tulajdonosok, aminek eredményeképpen egy rt. -t szeretnének létrehozni. A kft. egy kereskedelemmel foglalkozó, nagy árukészlettel rendelkező cég, a bt. -nek pedig jelentős ingatlanvagyona van. Hogyan lehetne a tervezett átalakulást megvalósítani, hogy minél kevesebb adó- és illetékvonzata legyen az egyesítésnek? Mire kell figyelni ezzel kapcsolatban? – kérdezte olvasónk. Az rt. -ben – a tervek szerint – a tulajdonosokon kívül munkavállaló is szerezhetne részvényt. Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt. Végelszámolás után megmaradt pénzvagyon adózása Végelszámolás után a tulajdonosnak kölcsöntartozása maradt a cég felé. Milyen terhekkel kell számolnia abban az esetben, ha vagyonfelosztás keretében véglegesíti a tartozást, illetve akkor, ha a kft. elengedi azt? Olvasói kérdésre Kiss Péter adószakértő (TruTax Kft. ) válaszolt. {{ ticleTitle}} {{ ticleLead}} További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI!
Az Agrárminisztérium nyilvántartása alapján Magyarországon 1 millió 60 ezer helyrajzi számon van olyan ingatlan nyilvántartva, ami osztatlan közös földtulajdonnak minősül. Az osztatlan közös földtulajdon azt jelenti, hogy a földnek több tulajdonosa van, akik mindegyike jogosult az ingatlan használatára, de ennek során a tulajdonostársak jogos érdekeinek sérelme nélkül járhat csak el – ismertette a D. A. S. JogSzerviz szakértője. A törvényes öröklési rendszernek köszönhetően a földek tulajdonosi rendszere egyre jobban elaprózódik, az osztatlan közös tulajdon pedig megnehezíti a gazdálkodást, a földdel való rendelkezést és a beruházásokat is – mondta el dr. Gombolai Éva. Az osztatlan közös földtulajdonok megszüntetésére vonatkozó új jogszabályok már hatályba léptek, de az eljárások a járványhelyzet miatt még nem indultak el. Mi az új szabályozás lényege? A szabályozás minden földnek minősülő ingatlanra kiterjed, aminek művelési ága van és nem kivett megnevezésű. A "kivett" megnevezésű alrészletek közül az út, a csatorna és az árok tartozik csak a szabályozás hatálya alá.
Örömmel tapasztalták, hogy 2021-ben ez a lakás 38 millió forintot ér, így annak eladása mellett döntöttek. Lássuk, hogyan alakul Szabóék adófizetési kötelezettsége. A lakás eladási ára: 38 millió forint A lakás vételára: 12 millió forint A jövedelem 26 millió forint, ez egyben az adó alapja is. Szabóéknak azonban a jövedelem után nem kell adót fizetniük, hiszen az eladás és a megszerzés között több mint 5 év eltelt. Kovács család esete Kovácsék 2019-ben vásároltak egy kis lakást 26 millió forintért. 2021-ben a család bővülése miatt a lakás eladása mellett döntöttek, amelyért 34 millió forintot kaptak. A befolyt pénzből vásároltak egy ikerházat 52 millió forint értékben. Lássuk, hogyan alakul Kovácsék adófizetési kötelezettsége. A lakás eladási ára: 34 millió forint A lakás vételára: 26 millió forint A jövedelem: 8 millió forint, ez egyben az adóalap is. Kovácséknak a 8 millió forint jövedelem után 2021-ben SZJA-t kell fizetniük. De lássuk, hogy pontosan mennyit. Az adóalap csökkenthető annak 90%-ára, azaz 8 millió x 0, 9 = 7, 2 millió forint Az adó mértéke 15%.
A számítás továbbá függ attól, hogy a haszonélvezet határozott vagy határozatlan időre szól (a holtig tartó haszonélvezet értéke függ a haszonélvező életkorától, azaz ha 51 - 65 év között van az adott személy, akkor a haszonélvezet értéke az ingatlan forgalmi értékének 6/20-ad része. ) Megváltottam a haszonélvezeti jogot, ugye nem kell illetéket fizetnem? Amennyiben az ingatlan tulajdonosa szeretne teljes körűen rendelkezni az ingatlan felett, ám az haszonélvezeti joggal terhelt, két dolgot tehet: vagy megvárja, amíg a határozott idő lejár, esetleg holtig tartó haszonélvezet esetén az elhalálozást, vagy a haszonélvező nyitottnak mutatkozik arra, hogy lemondjon a haszonélvezeti jogáról. Utóbbi esetben az illetéktörvény rendelkezik a haszonélvezeti jog értékéről, ezen értéken vagy olyan értéken, amelyben a felek megállapodnak, a haszonélvezeti jog megváltható. Az ellenérték megfizetését követően a haszonélvezeti jog törölhető az ingatlan - nyilvántartásból, azonban ezzel még nincs vége az ügyletnek.
Természetesen ingyenesen is megváltható a haszonélvezeti jog, ám illetéket ekkor is fizetni kell! Mikor? A lemondás és a megváltást követően keletkezik az illetékfizetési kötelezettség, mégpedig visszterhes vagyonszerzési illetéket kell megfizetni. Erről a Nemzet Adó- és Vámhivatal fizetési meghagyásban értesíti a tulajdonost. Mennyit? Az illetéktörvényben meghatározott érték alapján kerül kiszámításra (tehát hiába térhetnek el a felek az illetéktörvényben szabályozott értéktől, azaz hiába váltható meg a haszonélvezeti jog a törvényi értéknél magasabb vagy alacsonyabb áron) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kizárólag a törvényi értéket veheti alapul. Haszonélvezeti jog illeték mértéke ● ingyenes megváltás esetén - lakóingatlan vonatkozásában - a haszonélvezeti jog értékének 9%-a (minden más esetben a haszonélvezeti jog értékének 18%-a) ● ellenérték megfizetésével történő megváltás esetén a haszonélvezeti jog értékének 4%-a lesz az illeték mértéke. Amennyiben további kérdése lenne, forduljon hozzánk bizalommal!
LEGFONTOSABBAK EBBEN A KATEGÓRIÁBAN: Kinek, mennyi építményadót kell fizetnie? Közeleg a határidő Cikk A helyi önkormányzatok által beszedhető adók közül az építményadó az egyik legelterjedtebb adónem. Ismertetjük, hogy kinek kell fizetni, mitől függ az adó mértéke, mire ad mentességet a jogszabály, mit jelent az adófelfüggesztés. Ember embernek adományozója. Szja- és illetékszabályok az ukrán válságban Kell-e adót, illetéket fizetnie a magánszemélynek, ha adományt fogad el? Milyen szabályok vonatkoznak az adománygyűjtő magánszemélyre? A háborús helyzetben sokakat érintő cikkünkben az ilyen kérdések jogi hátterét mutatjuk be. Alapítványok helyiadó- és illetékkötelezettsége, támogatóik kedvezménye Az alapítvány, a vagyonkezelő alapítvány és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány alapítási, működési, társasági adózási előírásai bemutatásának folytatásaként ezúttal ezen szervezetek helyiadó- és illetékkötelezettségeit vázoljuk, továbbá ismertetjük a különböző alapítványokat támogató társaságiadó-alanyokat érintő tao-szabályokat.
A jövő évre tervezett költségvetési módosítások folytán ismét emelkedhet az öröklési és az ajándékozási illeték, és a cégeljárásban az induló vagyontól független fix összegű illeték bevezetését tervezik. Biztosnak tekinthető az is, hogy 2004-ben mindenképpen több járulékot kell majd fizetnünk. Az illetéktörvény módosítása folytán tovább emelkednek az öröklési és az ajándékozási illetékek. Az első rokonsági fokba tartozók (gyermek, házastárs, szülő, valamint a háztartásban eltartott szülő nélküli unoka) öröklése esetén a jövőben három illetékkulcsot kell majd alkalmazni. 18 millió forintig 11 százalék, 18 és 35 millió forint közötti rész után 15 százalék, a 35 millió forint feletti rész után 21 százalék. Lakástulajdon esetén a három kulcs: 2, 5 százalék, 6 és 11 százalék. Ajándékozásnál még ehhez képest is magasabb mértékeket kell alkalmazni: 18 millió forintig 11 százalék, 18 és 35 millió forint közötti rész után 18 százalék, 35 millió forint feletti rész után 21 százalék (lakásnál 5, 8 és 12 százalékkal kell számolni. )
Végül egyes esetekben állami kisajátításra is sor kerülhet, ha a földnek annyira sok tulajdonosa van, hogy az egyszerű többségi döntés meghozatalára sincs lehetőség. Forrás: MTI/Oláh Tibor Az eljárás eredményeként "osztatlan közös tulajdon megszüntetése" jogcímen szereznek a tulajdonosok tulajdonjogot, ami azért is bír jelentőséggel, mert harmadik személyeknek így nem áll fenn elővásárlási joga. Rendelkezni kell azonban az ingatlanon fennálló jogokról és tényekről, pl. haszonélvezeti jog, szolgalmi jog, stb. A megosztási eljárás nem szünteti meg a földhasználati szerződés alapján a földön fennálló használati jogot. Mivel azonban a használt föld tulajdonosa(i) személyében változás áll be, ezt a földhasználati szerződésen is át kell vezetni.