Egy ilyen megalázó vereség és békeszerződés után az újrafegyverkezésre, a német (különösen a keleti) területek visszaszerzésére, a Rajna-vidék újramilitarizálására és az európai és világhatalmak körében betöltött hangsúlyos szerep visszaszerzésére tett ígéretek szélsőségesen nacionalista érzelmeket szítottak, és megkönnyítették az átlagos szavazók számára, hogy gyakran szemet hunyjanak a náci ideológia radikálisabb nézetei felett.
Azért, hogy a balkáni frontot előremozdítsák a holtpontról, októberben a központi hatalmak oldalán belépett a háborúba Törökország. Nyugati front: Németország Belgiumon keresztül lerohanta Franciaországot, az állóháború a Párizs közeli Marne-folyónál alakult ki (szeptember). Az angolokkal szemben a németek torpedókat vetettek be, az angolok aknazárral védekeztek, majd novemberben Helgolandnál megverték a német flottát. 1915 Keleti front: márciusra felszámolták az oroszok az Osztrák-Magyar Monarchia legfontosabb galíciai erődjét, a Przemyśl várat, itt esett el a legtöbb magyar. Májusban az osztrák-német haderő Gorlice-nél törte át az orosz frontot. Szintén májusban az antant oldalán belépett a háborúba Olaszország, részvételéért megígérték neki Dél-Tirolt, Isztriát, Dalmáciát és Albániát protektorátusként. Az olasz részvétellel újabb front nyílik meg az Isonzó-, Piave-folyó és Doberdo között (álló háború). A balkáni helyzet megváltoztatására '15 októberében bevonják a háborúba a központi hatalmak oldalán Bulgáriát.
Olaszországban például a háború után kapott kártérítések eltörpültek az emberi és anyagi áldozatok mellett. A legyőzött hatalmak – Németország, Ausztria, Magyarország és Bulgária – népessége számára méltánytalan büntetésnek tűntek a rájuk vonatkozó békeszerződések. A demokratikus (Németországban és Ausztriában) és a tekintélyelvű (Magyarországon és időnként Bulgáriában) kormányok is hamarosan megszegték a szerződések katonai és pénzügyi feltételeit. A békeszerződések nagy terhet jelentő rendelkezéseinek átdolgozása és megtagadása a külpolitikájuk kulcsfontosságú része lett, ami destabilizálta a nemzetközi politikát. A háborús bűnösségi záradék, a kötelező jóvátétel megfizetése és a német katonaságra vonatkozó korlátozások például különösen megterhelőnek tűntek a legtöbb német számára. Az 1920-as és 1930-as évek elején a Versailles-i békeszerződés módosítása volt az egyik olyan alapelv, amely annyira hitelessé tette a radikális jobboldali pártokat, például Hitler náci pártját is, a szavazók többsége számára.
Az elesett katonák mellett a hosszú csatározások teljesen lepusztult csatatereket hagytak maguk után, és a pipacs volt az egyik olyan növény, amely a kopár területeken is képes volt vörös virágzásba borítani a mezőket. "Az első világháborút a híres amerikai diplomata és történész – írja Bihari Péter: 1914 – A nagy háború száz éve c. könyvében -, George F. Kennan nyomán gyakran nevezik a huszadik század "őskatasztrófájának" – abban az értelemben, hogy a későbbi nagy katasztrófák (bolsevizmus, fasizmus, nácizmus, második világháború) utána és miatta következtek be. Mindenesetre a világtörténelem nem sok olyan éles határvonalat ismer, mint amilyen 1914 nyarán a világháború hirtelen és (talán) váratlan kirobbanása volt. " Ebben az esetben a diktátumot a szó szoros értelmében kell érteni: Ferdinand Foch francia marsall a vasúti kocsiban diktálta a szövetségesek feltételeit a Matthias Erzberger német centrumpárti képviselő vezette fegyverszüneti delegációnak. A feltételek többek között tartalmazták, hogy a németek 14 napon belül kiürítik a megszállt területeket (beleértve Elzász-Lotaringiát, Belgiumot, Luxemburgot és a Rajna bal partját), Keleten pedig visszavonulnak az 1914. évi vonalak mögé.
Ilyen volt például a megerősített városok, várak körül ásott vizesárok is. A lőfegyverek feltalálásával és elterjedésével vált bevett gyakorlattá a lövészárkok kialakítása, amelynek első példája az új-zélandi maorik által épített Pā árkok. Az amerikai polgárháború utolsó éveiben és a krími háború során is megjelentek a lövészárkok, de a lövészárokra épülő harcmodor legfejlettebb formáját az első világháború során, a nyugati fronton érte el. A lövészárok-hadviselés során mélységben tagolt, kiterjedt lövészárok-rendszereket hoztak létre az antant és a központi hatalmak haderői, ahol az egyes védelmi vonalakat közlekedőárkok kötötték össze. Fegyverletétel: 1918 őszén a központi hatalmak sorra fegyverszünetet kértek: szeptember 29-én Bulgária, október 30-án Törökország, november 3-án a Monarchia, november 11-én Németország. 1918. november 11-én Németországgal a compiégne-i erdőben egy vasúti kocsiban írták alá a fegyverletételt. Ez a compiègne-i vagon adott helyet később a második világháború idején, 1940-ben a francia kapituláció aláírásának is.
KRONOLÓGIA ÉLETRAJZOK HADITECHNIKA SHVOY KÁLMÁN FOTÓALBUMAIBÓL KÖNYVESPOLC BIBLIOGRÁFIA
Ez lett a "Magyar katona áldozatvállalása a nagy háborúban" projekt, azaz a hősi halált halt, megsebesült és hadifogságba esett magyarországi katonák adatbázisa. Az adattár jelentős társadalmi érdeklődés mellett a családfakutatók, a hadtörténet, a társadalomtörténet, valamint a szociológia iránt érdeklődők számára értékes kutatási anyagot biztosíthat. (MTI) világháború katonák adatbázis honlap Németh Szilárd Honvédelmi Minisztérium rétvári bence Schmidt Mária emlékbizottság háború hősi halott
Idén emlékezünk az első világháború kitörésének 100. évfordulójára. A hivatalos megemlékezések – konferenciák, forráskiadványok stb. – egészen 2018-ig, a háború lezárásának centenáriumáig fognak tartani. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy a háborús eseményekre, az áldozatokra örökre és méltóképpen emlékezzünk. A mementot szolgálják a különböző honlapok is. Ilyen a Közép- és kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány és azon belül az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság által fenntartott, az első világháború történetét bemutató internetes oldala. Mint ahogyan az a honlapon is látható, az oldal 2013-ban elnyerte Az év honlapja oktatás kategóriájának különdíját. Az oldalon két módon érhetünk el tartalmakat: a felső menüsorból és a főoldalon kiemelt menüpontokból. A felső menüsor ikonjai között több kategória látható. Így pl. az egyik legérdekesebb tartalmat, a háborús dokumentumokat. Itt megtekinthetjük az Osztrák-Magyar Monarchia és Szerbia egymásnak küldött jegyzékeit, a Monarchia Szerbiának címzett hadüzenetét, Ferenc József kiáltványát a fennhatósága alatt állókhoz, de a magyar kormány kiáltványát is.