Bár a külföldi és a magyar kortársak festményei mindig ott vannak Szinyei mellett, egyfajta támpontként, a hasonlóságok mellett érdemes a különbségekre is figyelni. 1896 nemcsak a pipacsok terén fontos évszám, hanem Szinyei életében is: hosszú évek magánya és meg nem értése után ekkor tért vissza az "életbe", ekkor ismerték el művészetét és értékét. Az 1896-os millenniumi kiállításon átütő sikert aratott képeivel, szárnyakat kapott, és elindult az őt övező kultusz kialakulása is. Meglepő lehet, de a kiállítás visszafelé halad az időben, elsőre nem a leghíresebb festményeket látjuk, hanem olyan összegző műveket, mint a Csend, az Őszi táj vagy a Hóolvadás. Utóbbi az 1900-as évek legnagyobb sikerét hozta el számára, a párizsi világkiállításon emlékérmet kapott érte, de a nagybányai festők számára ez a kép volt a non plus ultra. A Kép és kultusz. Szinyei Merse Pál (1845–1920) művészete című tárlat retrospektíven tekint vissza az életműre, ami eleinte a meg nem értettséggel, családi és lelki válságokkal társult.
A kiállításon a jól ismert kultuszképek mellett olyan, ritkán látott vagy az elmúlt száz évben ki sem állított festmények is vannak, mint a Fehér fa vagy a Vitorlás a Starnbergi-tavon – utóbbi 1945-ben eltűnt, háborús veszteségként könyvelték el. A kiállítás 120 festménye, de különösen Szinyei művei között akár egy egész napot is eltölthetnénk – én biztosan képes lennék rá –, mert minden képén van valami olyan ragyogás és vonzás, ami maga előtt tart.
Nézegesd híres festőnők stílusát! További cikkek a rovatból Videók Ezeket olvastad már? Folyton kukkolnak, átlopakodnak - teljesen elegem van A nevelt fiam esküvőjén egyszer csak szembejött az anyja A férjem szeretője engem is ágyba vitt volna 10 tény, amit a tudomány megállapított a hűtlenségről "Néha úgy érzem, túl sokan vagyunk ebben a házasságban! " Avagy hogyan szexelj öt gyerek mellett? Öt hónapig nem vettem észre, hogy terhes vagyok A férjem viszonya mentette meg az életemet "Nekünk az abortusz volt a fogamzásgátlás" – 11 hátborzongató történet Hollywood úgynevezett "aranykorából"
Szinyei csalódásában leakasztotta a képet és hazavitte Jernyére, és lényegében felhagyott a festészettel. Szinyei Merse Pál: Pacsirta, 1882 Fotó: Magyar Nemzeti Galéria Hosszú évekig nem vette elő az ecsetet és elzárta magától a művészetet, bár a Léghajó val és a Pacsirtá val még megpróbálta megtörni ezt a hallgatást, de nem kapott pozitív fogadtatást. Talán pont azért, mert sem a színhasználat, sem a témaválasztás nem passzolt a 19. századi eszményekhez, a Pacsirta miatt egyenesen színező őrjöngéssel vádolták. És valóban, a kiállítótérben állva Szinyei képei élénken ragyognak, ebben részben a semleges háttér segít, de akkor is ezt a vibrálást látjuk, ha olyan párhuzamok vannak a festmények mellett, mint Alfred Sisley vagy akár Monet: Szinyei színei sokkal erősebbek. "A szín, azt hiszem, a legnagyobb könnyebbség és legjelentősebb dolog a festő kezében. " Rengeteget foglalkozott a színtannal, úgy vélte, a színek sokkal lényegesebbek, mint a vonalak és a formák. Ez határozta meg művészetét is, és az övéinél tüzesebb, tisztább, élénkebb színekkel kevés magyar festőnél találkozunk.
A tárlat négy részre bontható: a Majális az egyetemes művészetben betöltött szerepét egy, a kiállításra készített kisfilm mutatja be, míg a kiállítás másik érdekessége a színtannal foglalkozó egység, amely a színek és a színérzékelés tudományán keresztül segít értelmezni Szinyei színgazdag festményeit. Ezen kívül az a négy történeti kiállítás is megelevenedik, amely pályafutása és életműve alakulását meghatározta. A tárlat a festőművész XX. századi és kortárs kultuszát bemutató teremmel zárul: itt reflexiók, parafrázisok, átiratok formájában elevenednek meg a leghíresebb Szinyei-festmények. (Borítókép: Lilaruhás nő c. festmény a Magyar Nemzeti Galériában. Fotó: Bodnár Patrícia / Index) A Microsoft és a partnerei kompenzációt kaphatnak, ha Ön vásárol valamint az ezen az oldalon elhelyezett ajánlott hivatkozásokat követve.