Mátyás király aranyszőrű báránya Elment a burkus király Mátyás királyhoz. Mint pajtások köszöntötték egymást. Mondja a burkus király, hogy: – Úgy hallottam, hogy egy aranyszőrű báránya van. – Igaz – azt mondja –, nekem van a juhaim közt egy aranyszőrű bárányom, és oan csobánom van, hogy sosem hazudott. A burkus király azt mondta: – Én megmutatom, hogy hazud. – De – azt mondja Mátyás király – a nem hazud, oan nincs! – De én megmutatom, hogy hazud, mert én megcsalom, hogy muszáj, hogy hazudjon. Azt mondja Mátyás király, hogy: – Én es fogadok akármibe, hogy nem hazud. Fele országomat odaadom. Azt mondja a burkus király: – Én es odaadom fele országomat, ha nem hazud. Jó, mán kezet fognak, avval jóccokát mond a burkus király, és elmenen onnat más szállására. Ott felöltözött a burkus király ilyen parasztgúnyába, és elment ki a tanyára. Köszönti a csobánt. Fogadja a csobán. – Isten hozta, király uram! – Honnét üsmersz te engemet, hogy én király vagyok? Azt mondja a csobán: – Üsmerem én a szován, hogy maga király.
Harmadszor es talált egy féreglikat, belétette a pálcáját, rea a kalapját, és köszöntötte király uramnak: – Mi újság a tanyán? – Ellopták az aranyszőrű bárányt. – Te, hazudsz – mondta a király –, mert a többit es ellopták volna! Kivette a kalapját, és továbbindult Mátyás király palotájába, és ott a burkus király a leányával az asztalnál ültek. No, osztán bémenen, és köszönti a két királyt és a leányt es. De mán a bőrt odavitte volt Mátyás királynak a burkus király, és most várták, hogy hazud-é, mert ha hazudott volna, Mátyás király elvesztette volna a fele királyságát. Kérdi Mátyás király: – Mi újság a tanyán? – Nincs egyéb semmi, mint az aranyszőrű bárányt egy szép fekete báránnyal felcseréltem. De volt-é Mátyás királynak öröme! De azt mondja: – Hát hozd bé a bárányt! De azt mondja a csobán: – Ott középhelyt ül a két király közt. – Bravó – mondta Mátyás király a csobánnak –, hogy nem hazudtál, má most néked adom a burkus királynak a fél országát, amit tőlle elnyertem. – No – mondja a burkus király –, én es odaadom a leányom, úgyes megkóstolták egymást.
Hazavitte nagy örömmel az apjának az aranyszőrű báránynak a bőrét. No, örvendezett az apja es, hogy a leánya meg tudta csalni a csobánt. De reggel lett, és búsult a csobán, hogy mit mondjon ő most Mátyás királynak, hogy az aranyszőrű bárány elveszett. Jött haza a csobán, hogy a királynak mondja meg, ha mit tud hazudni. Útközben bészúrta a botját egy féreglikba, és a kalapját reatette. Elhátrált tőlle, még nekiment, köszöntötte király uramnak. Mondta a király: – Mi újság a tanyán? – Mán a kalapja. Mondja újra a csobán: – Ott bizon nincs más, az aranyszőrű bárány elveszett, a farkas megette. Mikor azt kimondta, megéjedett. – Hazudsz, mert akkor a többit es megette volna! Avval kivette a botját, és hazament esmég a király felé. Esmég talált egy féreglikat, és esmég beletette a pálcáját, rea a kalapját, és köszöntötte király uramnak: – Mi hír van a tanyán? – Nincs egyéb, csak az aranyszőrű bárány bédöglött a kútba. – Hazudsz – azt mondja a király –, mert a többi es bédöglött volna! Esmént kivette a pálcát, és ment hazafelé.
Mátyás 1462-ben dekrétumban rögzítette a hűtlenség eseteit. Ezek között a negyedik legsúlyosabb volt a pénzhamisítás büntette. A hamis pénz verése és forgalomba hozatala is halálbüntetést jelentett. Szintén 1462-ben megváltozott az ezüstpénzek pénzlába is. Egy aranyforint 300 denárt, illetve 600 obolust ért. A korábbi ezüstpénzek forgalmát betiltották. 1463-ban a tolnavári országgyűlésen megváltoztatták a korábbi pénzlábat, jó pénz verését rendelték el, egy aranyforint ismét 100 denárt ért. Az 1467-es országgyűlésen Mátyás uralkodásának legfontosabb adó-, és pénzügyigazgatási reformját léptették életbe. Eltörölték a kamara haszna nevű adót, amely a sok mentesítés miatt csekély bevételi forrást jeletett. Helyette a "királyi fiskus adóját" vezették be szélesebb körben. A király összes jövedelmét 1467-től a kincstartó kezelte, az összes adót ő szedte be. 1468-tól állandó éremképű folyamatosan vert és elfogadott Madonnás éremképű denárokat hoztak forgalomba, Mátyás uralkodásának végéig. A reform megtette hatását, csökkentek a kamatok, kialakult a jómódú mezővárosi polgárság az állatkivitelnek köszönhetően.