Bemutatkozunk Irodánkról Ajánlataink Segítünk eladni ingatlanát Minősített tanácsadóink Híreink Karrier Koós Zoltán Irodavezető +36 70 454 1157 Írjon Nekem! Levélküldés részére Név Email Telefonszám Üzenet (nem kötelező) Az Adatkezelési tájékoztatót megismertem és hozzájárulok az abban rögzített adatkezelési célokból történő adatkezeléshez. Üzenetet küldök Köszönjük a megkeresését! Tanácsadónk hamarosan válaszol önnek a megadott elérhetőségei egyikén. Mokos Mariann Hitelközvetítő +36 20 999 9424 Hitelajánlat kérés Kínálatunk Eladó ingatlanok: 26 db Kiemelt eladó ingatlanok: 5 db Eladó telkek: 2 db Kiadó ingatlanok: 10 db 3D virtuális túra 8 db Ingatlan keresése Keresés szűkítése eladó kiadó Típus Elhelyezkedés Részletes kereső
kerület ezen része is átvonulási térségnek számított az '56-os forradalom idején. A házakat súlyosabb csapás nem érte, a terek szenvedtek inkább károkat. A sportpálya és a későbbi parkoló remek leszállópályaként szolgált a helikoptereknek. Október huszonharmadika (Schönherz Zoltán) utca, a Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház parkolója, szemben a Bercsényi utca házsora (1976) Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 89395; orig: URBÁN TAMÁS] A BEAC pálya 1901-től egészen 1973-ig szolgálta a futball szerelmeseit. A sporttelep nagy hírnévre tett szert: egy 1935-ös feljegyzésből kiderül, hogy az "1935-ös budapesti Főiskolai Világbajnokság házigazdája a Tudományegyetem és a BEAC volt. A 26 ország 774 sportolójának képviseletében zajló esemény központi helyszíne a 12. 000 néző befogadására alkalmas Mező utcai (ma Kőrösy József utca) BEAC-stadion volt! " [ 11] Videó forrása: YOUTUBE [eltesport] A Skála 1976-tól 2005-ig működött, helyére 2009-re készült el az Allée. Tervezői: a Finta Stúdió, Fekete Antal vezetésével.
Hosszú ideig a B28-30 Szitaköre révén saját szitanyomdával is büszkélkedhetett. Bercsényi Gödör néven kapott és kap ma is helyet az alagsorban a kollégium koncert és bulihelye, mely csütörtökönként tárt kapukkal várja a hallgatókat. Az évek során több további szakmai tevékenységet támogató helyiség is kialakult az épület falai között, a földszinten makettező helyiséget és könyvtárat hoztak létre, melyek szolgáltatásait nem csak kollégisták vehetik igénybe. BERCSÉNYI 28-30 A 1960-as évek kezdeti időszakára még a kollégiumi hallgatói lapok hangvétele és léptéke volt jellemző, ezen lapszámok az abban az időben a kollégiumban működő író és művészeti körök munkáit prezentálta. A korszak meghatározó szerzői és szerkesztői Horváth György, Kovács Ferenc és Kulcsár Attila voltak. Az 1970-es években Noll Tamás vette át a lap szerkesztését, aki külföldi építészeti- és művészetelméleti szövegek fordításaival, valamit hazai elméleti szövegekkel kívánta megtölteni a lapot. A Bercsényi 28-30 folyóirat az ő szerkesztői működése alatt vesztette el pusztán kollégiumi kötöttségét, és lett országos jelentőségű lappá.
Alapvetően fontos volt a munka során a zátonyos lágymányosi szakasz rendbetétele. A rendezés során egy a Dunától töltéssel elhatárolt tó keletkezett, melynek alsó határát a Déli vasúti töltés alkotta. Ennek a tónak a teljes feltöltésével jött létre 1931-ben Lágymányos. [ 3] Panorámakép a régi Lágymányosról, háttérben a Lágymányosi tóval (1880–1890). Klösz György felvétele Kép forrása: BFL [HUNGARICANA] [leltári szám: HU_BFL_XV_19_d_1_06_063] 1934. március 1-jétől a XI. kerület a Szent Imre város nevet viselte 1950-ig. A rendszerváltás után merült fel, hogy olyan elnevezést kapjon a kerület, amely egyszerű, kifejező. A választás az Újbuda névre esett, amelynek már a középkorra visszanyúló előzményei voltak, majd az 1860-as évek várostervezésének dokumentumaiban jelent meg. [ 4] A második világháború majd az újjáépítés után jelentős migráció indult meg a fővárosba, 1949–1954 között Budapest lakossága évente 40. 000 fővel növekedett, mely hatalmas és megoldhatatlannak látszó helyzetet teremtett.
Azonban rendszerváltás után létrejövő megannyi kulturális és művészeti hely és intézmény okán a kollégium gyakorlatilag azonnal elvesztette kiemelt státuszát. A Bercsényi Klub és a Bercsényi 28-30 folyóirat megszűnt. Ennek ellenére a szakmai és kulturális élet működése szűkebb keretek között ugyan, de tovább folyt és folyik mai napig. A kilencvenes évek elején Bor István és Molnár Csaba a Budapesti Műszaki Egyetem Építész Kari Tanácsában ösztönözték egy a Bercsényi Kollégium kulturális hagyatékát továbbvivő hallgatói szervezet megalakulását. Ez az elhatározás hozta létre 1996-ban a Bercsényi Építész Szakkollégiumot (2006-tól Építész Szakkollégium), amely mai napig aktív szakmai és kulturális tevékenységet folytat a Bercsényi Kollégium negyedik emeletén. Idővel a régi szakmai körök mintájára létrejöttek a BME Építészmérnöki Kar Hallgatói Képviselete által támogatott és fenntartott Öntevékeny körök, amelyek szintén megannyi színes programmal töltik meg az épületet. Rendszeresek a filmvetítések, az építészeti, művészeti előadások, illetve fotó labor is működik a kollégiumban.
A Bercsényi 28-30 mindig több volt, mint csupán egy diákszálló. A Kar életében korábban még a jelenleginél is nagyobb szerepet töltött be, mind kulturális, mind szakmai, mind pedig közéleti tekintetben. A Bercsényi Építész Kollégium (kezdetben Rózsa Ferenc Kollégium) 1963-ban nyerte el a kollégiumi státuszt, ezt megelőzően diákotthonként működött. A kollégiumi cím elnyerésével koedukálttá és csak a BME Építészmérnöki Kar hallgatói által lakott intézménnyé vált. Ezzel egy időben kezdtek bele az akkori építész hallgatók Holub János kollégiumi igazgató támogatásával és patronálásával abba a szerteágazó szervezői, szerkesztői és alkotói tevékenységbe, amely a rendszerváltás előtti budapesti kulturális élet egyik jelentős orgánumává az épületet. A kollégiumban Bercsényi Klub néven művészeti galéria működött, rendszeresek voltak más budapesti helyszínen el nem érhető kortárs koncertek, valamint 1963-ban megjelent az építész kollégium nevét viselő lap, a Bercsényi 28-30 első száma. Fennállásának ideje alatt sok neves építész tartozott írói közé, többek között Cságoly Ferenc, Ekler Dezső, Golda János, Kistegdi István, Vesmás Péter, Zakányi Ildikó és Pazár Béla.
Pest megyei települések (ÚJ)
Teljesen megértjük, hiszen az ingatlaneladás egy komoly döntés. Kérjen visszahívást, és mi kötöttségektől mentesen tájékoztatjuk Önt a legkedvezőbb lehetőségekről. Hozzáértő ingatlan tanácsadó kollégáink készséggel állnak rendelkezésére bármilyen kérdés kapcsán. Kérem az ingyenes tanácsadást! Hasonló ingatlanok kínálatunkból Eladó 20 27 21
Árpád út, 56 1042 Budapest Telefon: +36 1 999 1360 Nyitvatartási idő: Mo-Fr 08:00-19:00; Sa 10:00-18:00 fotó üzlet - 659m Tizian Foto József Attila utca, 60 1042 Budapest Ékszerek - 354m Ofotért optika István út, 16 Nyitvatartási idő: Mo-Fr 09:00-18:30; Sa 09:00-13:00 Mészárszék - 830m - Szent István tér kertközpont - 856m - Szent István tér hifi bolt - 967m Elektro Top Árpád út, 60 Elektronika - 888m Kontel elektronika Munkásotthon utca Nyitvatartási idő: Mo-Th 08:00-16:00; Fr 08:00-14:00
Ruhabolt - 148m Újpest Fanatics Shop István út, 31 1042 Budapest email: Nyitvatartási idő: Mo-Fr 10:00-18:00;Sa 10:00-14:00 Ruhabolt - 210m Rolland Úri Divat István út, 20 1041 Budapest Telefon: +36 20 464 1565 Szupermarket - 115m Vegyes diszkont Deák Ferenc utca, 47 1041 Budapest Telefon: +36305785470 Nyitvatartási idő: Mo-Sa 07:00-19:00; Su 09:00-19:00 Vegyész - 566m dm - dm Kft. Görgey Artúr út, 14-20 1042 Budapest Telefon: +36 30 412 3976 Nyitvatartási idő: Mo-Sa 08:00-19:00; Su 08:00-16:00 mosoda - 845m - Árpád út, 66 Élelmiszerbolt - 908m Zöldség Gyümölcs Szent Imre utca, 1a Budapest Nyitvatartási idő: Mo-Fr 07:00-19:00, Sa 07:00-14:00 Üzlet - 507m Újpesti Szódavíz Templom utca, 5 1041 Budapest Nyitvatartási idő: Mo-Fr 07:00-15:00; Sa 07:00-12:00 Egészségügyi ellátás - 631m Mentődoboz - Mentődoboz Forg. Kft Kiss Ernő utca, 2 1046 Budapest Telefon: +36 30 941 8172 email: Elsősegélynyújtó doboz A-típusú mentődoboz motorkerékpárokhoz és a C-típus kamionokhoz és buszokhoz. Hajók, irodai, otthoni és munkahelyi használatra.