IQ-ját 185-re becsülték. 18. Garri Kaszparov (1963) Örmény-zsidó származású sakkozó, sokak szerint minden idők legnagyobb játékosa. 190-es IQ-jával közel két évtizeden keresztül első számú sakkozónak számított, mindössze 22 éves volt, amikor megnyerte a világbajnokságot. Ace Kindredzen 17. Aryabhata (476-550) Talán a legelső indiai matematikus és csillagász volt. Híressé vált arról, hogy megbecsülte a pi értékét és bevezette a nulla szám használatát. 16. Voltaire (1694–1778) Voltaire, azaz François-Marie Arouet a francia felvilágosodás egyik vezéralakja. 190-200 körüli intelligenciahányadossal élő, rendkívül szellemes író és filozófus. 15. Hypatia (Alexandriai Hüpatia) (kb. 350-70-415) Görög csillagász, filozófus és matematikus, aki előbb Egyiptomban, majd a Keletrómai Birodalomban élt. Az első női matematikus, akiről tud a történelem, 170-190-re becsült IQ-val. 14. Johann Wolfgang von Goethe (1749-1832) Német polihisztor és a nyugati irodalom egyik legismertebb alakja, 213-ra kalkulált IQ-val.
Elképesztő koponyák, hihetetlen IQ-val. Mint tudjuk, az intelligencia több úton-módon mérhető. Az IQ tesztek igen elfogadottak, de sokan az érzelmi intelligenciát is legalább olyan fontosnak tartják (EQ). Az IQ teszteket csak az 1900-as évek elején fejlesztették ki, de korábban is léteztek módszerek, amelyek alapján becsülni lehet ezt az értéket. Az is nyilvánvaló, hogy éltek/élnek emberek, akiknek társadalmi helyzetük vagy körülményeik nem tették lehetővé, hogy kibontakozzanak, így képességeik rejtve maradtak a világ előtt. Lássuk a Föld 24, valaha élt (és ismertté vált) legintelligensebb emberét! 24. William Sidis (1898-1944) Sidis amerikai csodagyerekként indult, 250-300 körüli IQ-val, ami vélhetőleg minden idők legmagasabb értéke lehetett. Kiemelkedő képességei voltak matematikában, 11 évesen nyert felvételt a Harvardra, és 40 nyelven beszélt. Felnőttként kiégett, problémái adódtak a törvénnyel, és nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Egész élettörténete körül a mai napig sok a bizonytalanság.
Persze az óriástermetnek előnye is van: Sultan sokat utazhatott, mint rekorder, és sok jó embert ismert meg. Hálás az életéért, és bár mankóra szorul, optimista a jövőt illetően.
Forrás: Unsplash / Tommao Wang Az Essexi Egyetem vezette azt a kutatást, amelyben igyekeztek kideríteni, milyen lehet a világ legunalmasabb embere, legalábbis a sztereotípiák alapján milyen munkakörök, miféle hobbik, és milyen egyéb tulajdonságok határozzák meg, hogy valaki mennyire unalmas. A több mint 500 ember részvételével végzett, 5 különböző kísérlet során sikerült megállapítani, hogy a legunalmasabb szakmákat az adatelemző, a könyvelő, a takarító és a banki szolgáltatásokban végzett munka teszi ki. A Personality and Social Psychology Bulletin szakfolyóiratban bemutatott tanulmány feltárta a legunalmasabb szabadidős elfoglaltságokat is, ilyenek a vallásos tevékenység, a tévézés, a madármegfigyelés vagy a dohányzás. Kiderült az is, hogy az unalmas emberek kerülik a nyüzsgő metropoliszokat, s kisvárosokban élnek. No de miért érdekes, hogy milyenek az unalmas emberek? A kutatást vezető Dr. Wijnand Van Tilburg és csapata szerint az emberek általában elkerülik a sztereotípiák alapján unalmasnak gondolt embertársaikat, és csak napi legalább 15 ezer forintnak megfelelő összegért hajlandóak velük tölteni az időt.
És természetesen fotó is készült erről az eseményről. Szultan Kosen 251 centi magas, Jyoti Amge pedig 64. A Rekordok Könyve szerint ők az élő csúcstartók jelenleg. A háttérben a Szfinx (20 méter) és a Gízai piramisok egyike (139 méter). Próbáltam képet találni a fordított helyzetről is, ahol a világ legmagasabb nője találkozik a legalacsonyabb férfival, de a csúcstartó kínai Sun Fangről nem készült ilyen kép. Olyan viszont igen, ahol Szultan találkozott a világ legalacsonyabb férfijával Londonban: Ez pedig a kedvenc képem az 56 centis és 72 éves nepáli Chandra Bahadur Dangiról: