Ezt is részletesen kifejti a KRESZ: Azt a gyalogost, akinek elsőbbsége van, a jármű nem akadályozhatja és nem zavarhatja áthaladásában. Tehát szigorúbban fogalmaz, mint a járművek közötti elsőbbségi viszonynál, hiszen ott "nem kényszerítheti haladási irányának vagy sebességének hirtelen megváltoztatására", de azokat zavarhatja, viszont gyalogosoknál már a zavarással is kimeríti a szabálysértést. Persze ember legyen a talpán, aki megmondja, hogy miben merül ki a "zavarás", de a lényeg, hogy ha gyalogos keresztezi az utunkat, legyünk előzékenyek, és biztosítsunk neki elsőbbséget, és ne csak azért, mert megbírságolhatnak érte. Nyitókép: MTI/Lakatos Péter
Az előzetes adataink alapján az idei évben 2019. május 12-ig 35 gyalogos vesztette életét közúti közlekedési balesetben. A képek illusztrációk. Kapcsolódó hírek
Ugyancsak elsőbbsége van – kijelölt gyalogosátkelőhely hiányában is – az útkereszteződésnél áthaladó gyalogosnak azokkal a járművekkel szemben, amelyek arra az útra kanyarodnak be, amelyen a gyalogos áthalad. " Az alábbi képen láthatod, hogy a valóságban mit jelent ez:
A zebráról való lelépés szabályait a KRESZ rögzíti. /Illusztráció: Lehoczky Péter/ – A jogszabályból adódóan a kijelölt gyalogos-átkelőhelyet a jármű vezetője olyan tempóval kell megközelítse, hogy a gyalogos részére egyértelmű legyen, ha a zebrára lép, akkor a jármű vezetője meg fog tudni állni, elsőbbségadási kötelezettségének eleget téve. A megközelítés tempójának mértéke jól kell mutassa az elsőbbségadási szándékot. A gyalogosok kötelesek a lelépés előtt az áthaladás veszélytelenségéről meggyőződni. A jármű vezetője, ha kell, megállással ad elsőbbséget a kijelölt gyalogos-átkelőhelyre lelépett gyalogos részére. A gyalogos addig nem léphet le a kijelölt gyalogos-átkelőhelyre, amíg a lelépést és az áthaladást veszélyesnek ítéli meg – mondta el lapunk megkeresésére Dobókői György. A tájékoztatásból az is kiderült, jogszabály szerint a kijelölt gyalogos-átkelőhely előtt álló és várakozó gyalogossal szemben nincs elsőbbségadási kötelezettsége a jármű vezetőjének csak abban az esetben, ha a gyalogos lelépett a kijelölt gyalogos-átkelőhelyre.
A kijelölt gyalogos-átkelőhelyek eleinte mindössze az átkelés szabályos helyét jelezték, és nem feltétlenül jelentettek egyet a gyalogosok elsőbbségi helyzetével. A zebrára csak azt követően léphetett a gyalogos, miután meggyőződött arról, hogy átkelése biztonságos, és csak akkor volt elsőbbségi helyzetben a közeledő járművekkel szemben, ha már ténylegesen a gyalogos-átkelőhelyen haladt. Az akkori német szabályozás nem írt elő a járművezető részére fokozott óvatosságot a zebra megközelítésekor, továbbá szükség szerinti megállási kötelezettséget sem arra az esetre, amennyiben az úttest szélén, vagy a járdán az úttesten áthaladni szándékozó gyalogos áll. Részben ezek következtében a halálos kimenetelű, valamint súlyos sérüléssel járó gyalogos gázolások száma 1955 és 1964 között ugrásszerűen megnövekedett. Változást az StVO 1964. június 01-én hatályba lépett módosítása, az úgynevezett "Lex Zebra" jelentette. Ebben a gyalogosok részére előírták többek között azt, hogy a gyalogos-átkelőhelyen a legrövidebb úton – lényegében az út tengelyére merőlegesen – kell áthaladniuk, míg a járművezetőknek a zebrát fokozott óvatossággal kell megközelíteniük és szükséges esetben megállással kell biztosítaniuk a gyalogosok biztonságos áthaladását.
Az előzőek alapján nem lehet kérdés, miért tartoznak a kijelölt gyalogos-átkelőhelyek a közúti közlekedés kiemelten veszélyes helyszínei közé. A hatályos KRESZ előírások szerint a jármű vezetőjének a kijelölt gyalogos-átkelőhelyet csak fokozott óvatossággal és olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy adott esetben a gyalogos részére elsőbbségadási kötelezettségének maradéktalanul eleget tudjon tenni. A "fokozott óvatosság" fogalma azonban mindenkinek mást jelent. Amíg egyes járművezetők gázelvétellel, vagy fékezéssel lassítanak, s felkészülnek arra, hogy a járművel – amennyiben az szükségessé válik – a gyalogos-átkelőhely előtt meg is tudjanak állni, addig mások beérik azzal, hogy sebességüket nem csökkentve, nem ritkán a megengedett sebességnél gyorsabban haladva inkább csak "jobban figyelnek". A rendőrség néhány éve javaslatot tett a KRESZ módosítására, mely szerint kijelölt gyalogos-átkelőhelyet legfeljebb 30 km/h sebességgel lehessen megközelíteni abban az esetben, ha ott gyalogos várakozik áthaladásra.
A veszélyhez hozzájárul, ha sötét ruházatban közlekednek, és lakott területen kívül nem viselnek láthatósági mellényt, ezáltal szinte teljesen beleolvadnak a környezetbe. A gyakoribb gyalogos elütésekhez hozzájárul továbbá az is, hogy nedves útburkolaton a járművek fékútja – s ezáltal, a féktávolság – megnő, és ez jelentősen növeli a balesetek bekövetkezésének kockázatát. Autóvezetőként igyekezzünk fokozott óvatossággal és figyelemmel, alacsonyabb sebességgel megközelíteni az olyan helyeket, ahol gyalogosok hirtelen megjelenésére lehet számítani – legyen szó gyalogos-átkelőhelyről, busz- vagy villamos-megállóhelyről. Ugyanakkor a gyalogosok felelőssége sem elhanyagolható. A közlekedés résztvevőinek jobban oda kell figyelniük egymásra: A járókelők mielőtt az úttestre lépnek, nézzenek körül, hogy biztonságosan áthaladhatnak-e azon! A gyalogosok tilos jelzésen, illetve tiltott helyen ne haladjanak át, még akkor sem, ha szerintük biztonságos lenne az áthaladás! Az autósoknak fokozottabb figyelemmel és óvatossággal kell megközelíteni az olyan helyeket, ahol bárki az úttestre léphet!
2020. 07. 11 07:54 Évente körülbelül 2500 gyalogost ütnek el az utakon. Az ilyen balesetek 40 százaléka a kijelölt gyalogátkelőhelyeken történik. Az Innovációs és Technológiai minisztérium most felkarolta Székely Sándor független országgyűlési képviselő kezdeményezését az úgynevezett zebraminimumról. A kezdeményezéssel azokat a gyalogos gázolásokat előzné meg a képviselő, amelyek zebrán történnek. Szentendrén csak a szerencsén múlt annak a négy embernek az élete, akiket egy többsávos úton gázolt el egy autó a zebrán. Májusban egy egész családot ütöttek el Miskolcon a kijelölt gyalogátkelőn. A babakocsit toló anya és gyermeke kórházba került. Az ún. "zebraminimum" megalkotását Székely Sándor vetette fel. Az élet pedig mellétette az illusztrációt is: összesen négy autó suhant el a zebrán álló független országgyűlési képviselő előtt, miközben híradónk stábjához igyekezett. A balesetek csökkentése érdekében Székely Sándor például országos gyalogátkelőhely-újrafestési programot indítana és akár változtatna a kreszen is.
Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
Lehet-e zebrán kerékpározni? Gyakran szóba kerül mostanában az, lehet-e a zebrán kerékpározni. Több város (pl. Békéscsaba, Debrecen) után Szegeden is kihelyezett a rendőrség "Hajtva tilos - Tolva szabályos" táblákat. Ezért fontosnak tartjuk, hogy álláspontunkat ezúton ismét megismertethessük a nyilvánossággal. Járdán tilos kerékpározni, és a zebra a járda "meghosszabbítása". A Magyar Kerékpárosklub nem támogatja sem a járda, sem a zebra kerékpáros közlekedés célú használatát. Tény, hogy jogszabályaink, például a KRESZ nem fogalmaz egyértelműen ebben a témában sem, különböző módon értelmezhető paragrafusok sokaságát tartalmazza, ráadásul a forgalomtechnika kialakítói még ezeket a szabályokat sem mindig tartják be. Előfordul, hogy kitesznek a gyalog-kerékpárút zebra előtti átvezetésénél kerékpárút vége táblát, és ezzel egyidejűleg elsőbbségadás kötelező táblát is. Ez összezavarja az arra kerékpárral közlekedőt: miközben már nem kerékpárúton halad, az elsőbbségadás kötelező tábla azt a benyomást kelti, mintha mégis járműforgalomnak fenntartott létesítményen tekerne.