Juhász Gyula Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek. Ők itt maradnak bennünk csöndesen még, Hiszen hazánk nekünk a végtelenség. Emlékük, mint a lámpafény az estben, Kitündököl és ragyog egyre szebben És melegít, mint kandalló a télben, Derűs szelíden és örök fehéren. Szemünkben tükrözik tekintetük még S a boldog órák drága, tiszta üdvét Fölissza lelkünk, mint virág a napfényt És élnek ők tovább, szűz gondolatként. Írd meg a véleményed Juhász Gyula Consolatio című verséről!
Juhász Gyula: Egy hangszer voltam... Egy hangszer voltam az Isten kezében, Ki játszott rajtam néhány dallamot, Ábrándjait a boldog szenvedésnek, Azután összetört és elhagyott. Most az enyészet kezében vagyok De fölöttem égnek a csillagok. Juhász Gyula: Gyöngyök Vannak dalok, mik titkosak, Szívünk éjében élnek, Elfojtott, néma dalai Mély szenvedélynek. Vannak gyöngyök, mik titkosak, Örvény mélyén teremnek, Becsesek, fénylők, nem valók Az embereknek. Juhász Gyula: Könyvek és könnyek A könyvek boldog városában éltem, Hol gót eszmék, görög romok, Reneszánsz kupolák, rokokó csarnokok Rejtettek el biztatva és kevélyen. Nagy voltam én és törpe e világban, Enyém volt minden korok vigasza, A nagy világ, a kis haza, Enyém volt asztalon és ágyban. De egyszer útam innen kifelé vitt, Az élet szele örökre elszédit, Azóta véres és rózsás nyomon járok, Enyémek az új arcok és új álmok, Enyém a könny, láz, gond és szerelem S könyvek igazát seholsem lelem! Juhász Gyula: Szép csöndesen Mindig hangfogóval, lassan muzsikáltam.
Jövének távol, boldog Napkeletről Három királyok, híres mágusok, Mert hírt hallottak a csodás Gyerekről, Kiről legenda és jóslat susog. Ki született szegényen Betlehemben, Kit megöletne Heródes király S aranyat, tömjént, mirrhát lelkesedve Hoz néki Gáspár, Menyhért, Boldizsár! Szerecsen, indus, perzsa, mind csodálja A Kisdedet, ki a jövő királya S a […] Olvass tovább Juhász Gyula: Consolatio Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek. Ők itt maradnak bennünk csöndesen még, Hiszen hazánk nekünk a végtelenség. Emlékük, mint a lámpafény az estben, Kitündököl és ragyog egyre szebben És melegít, mint kandalló a télben, Derűs szelíden és örök fehéren. Szemünkben tükrözik tekintetük még S a boldog […] Olvass tovább Jöjjön Juhász Gyula – Karácsony felé verse. Szép Tündérország támad föl szívemben Ilyenkor decemberben. A szeretetnek csillagára nézek, Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet, Ilyenkor decemberben. …Bizalmas szívvel járom a világot, S amit az élet vágott, Beheggesztem a sebet a szívemben, És hiszek újra égi szeretetben, Ilyenkor decemberben.
Magas szintű tudása, a szakma iránti alázatos szeretete szép szakmai karriert tartogatott számára. Karcsi is azok közé a "régi vágású" MÁV vezetők közé tartozott, akik végigjárták a szakmai szamárlétrát a legalsó fokától a legfelsőig. Szakmai pályafutását a Tapolcai Pályafenntartási Főnökségnél kezdte technikusként, majd a MÁV Budapesti Építési Főnökségen szerzett kivitelezői gyakorlatot, aztán 1980-ban a Székesfehérvári Pályafenntartási főnökségre került előbb szakaszmérnöki, majd később vezetőmérnöki beosztásba. 1986-tól 7 éven keresztül a Főnökség vezetőjeként kamatoztatta tudását. 1993-2005 között a Budapesti Igazgatóságon töltött be különböző vezető pozíciókat, majd a MÁV Pályavasúti Üzletágnál főosztályvezetői beosztásokba került. Tehetsége 2007-2012 között a szakma csúcsára röpítette: a Pályalétesítményi Főosztály igazgatójaként a szakma első emberévé lépett elő. Munkásságát 2010-ben a Nemzeti Fejlesztési Miniszter Közlekedésért Érdemérem adományozásával ismerte el. Pályafutása során szakmai életutunk számos ponton fonódott össze.
Ó élet, légy elnézőbb és jobb Azokhoz, kik utánam jönnek, Kiknek az izma még acélos És rendet vágnak a jövőnek! És rendet vágnak a jövőnek, Mely alszik szürke takaróban, A rám váró tavaszi rögben, Az új csírákat akaróban! Juhász Gyula: Húsvétra Köszönt e vers, te váltig visszatérő Föltámadás a földi tájakon, Mezők smaragdja, nap tüzében égő, Te zsendülő és zendülő pagony! Köszönt e vers, élet, örökkön élő, Fogadd könnyektől harmatos dalom: Szívemnek már a gyász is röpke álom, S az élet: győzelem az elmúláson. Húsvét, örök legenda, drága zálog, Hadd ringatózzam a tavasz-zenén, Öröm: neked ma ablakom kitárom, Öreg Fausztod rád vár, jer, remény! Virágot áraszt a vérverte árok, Fanyar tavasz, hadd énekellek én. Hisz annyi elmulasztott tavaszom van Nem csókolt csókban, nem dalolt dalokban! Egy régi húsvét fényénél borongott S vigasztalódott sok tűnt nemzedék, Én dalt jövendő húsvétjára zsongok, És neki szánok lombot és zenét. E zene túlzeng majd minden harangot, S betölt e Húsvét majd minden reményt.
Juhász Gyula Juhász Gyula: Consolatio Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek. Ők itt maradnak bennünk csöndesen még, Hiszen hazánk nekünk a végtelenség. Emlékük, mint a lámpafény az estben, Kitündököl és ragyog egyre szebben És melegít, mint kandalló a télben, Derűs szelíden és örök fehéren. Szemünkben tükrözik tekintetük még S a boldog órák drága, tiszta üdvét Fölissza lelkünk, mint virág a napfényt És élnek ők tovább, szűz gondolatként. Forrás: Életszépítők magazin facebook. Juhász Gyula ( Szeged, 1883. április 4. – Szeged, 1937. április 6. ) magyar költő. A 20. század első felében Magyarország egyik legelismertebb költője, József Attila előtt a magyarság sorsának legjelentősebb magyar lírai kifejezője. A halottak napja ( latinul Commemoratio omnium Fidelium Defunctorum) keresztény ünnep az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért. A katolikusok november 2-án tartják, ekkléziológiailag a "szenvedő egyház" ( ecclesia patiens) ünnepe, a Mindenszentek november 1-i főünnepét követő ünnepnap, amikor a »küzdő egyház« ( ecclesia militans) a »szenvedő egyházról« ( ecclesia patiens) emlékezik meg.
Jó volna egyszer kipróbálni még Az Ember jussát, az Ember hitét! Harangok, ágyúk, szuronyok […] Olvass tovább
"Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek. Ők itt maradnak bennünk csöndesen még, Hiszen hazánk nekünk a végtelenség. " Juhász Gyula: Consolatio (részlet)