Decemberben sokan nyitottak voltak a hazai hírességek gondolataira, írásaira. A Nagy levegő lapjain Jakupcsek Gabriella sokszínű személyisége elevenedik meg előttünk, az újságíró könyvéből olyan élettörténeteket ismerhetünk meg, amik elfogadásra és pozitív gondolkodásra sarkallják az olvasót. Kőhalmi Zoltán tavaly megjelent első regényét óriási érdeklődéssel fogadták az olvasók, így korántsem meglepő, hogy a karácsonyi időszak egyik legkeresettebb könyve volt A férfi, aki megölte a férfit, aki megölt egy férfit. A könyv humora, jellegzetes szerkezete és illusztrációi – melyeket maga a szerző készített – olyan különleges világba kalauzolnak minket, ahol garantáltan könnyesre nevetjük magunkat. Kőhalmi könyve nemcsak a skandináv krimiket, de a könyvkiadás világát is kiparodizálja. Bödőcs Tibor két írásával is felkerült a Bookline havi sikerlistájára. Tavalyi regénye, a Meg se kínáltalak rövid fejezeteiből a magyar valóság rajzolódik ki előttünk a Kádár kortól egészen napjainkig, míg a szerző másik, szintén sikerlistás könyvében, a 2018-as Libri irodalmi közönségdíjas paródiakötetében, az Addig se iszik lapjain nem kisebb művészek szólalnak meg a szerző hangján, mint Karinthy Frigyes vagy Örkény István.
Csernobil nemcsak egyéni, családi, hanem nemzeti tragédia is. Nem szovjet, nem orosz, nem is ukrán, hanem fehérorosz nemzeti tragédia. A tízmilliós nemzetből több mint kétmillióan élnek szennyezett területen. Mert amikor a szovjet híradókban örömhírként közölték, hogy szerencsére nem Kijev felé szállt a radioaktív felhő, azt nem közölték, hogy Minszket és Fehéroroszországot borította el. Mivel a birodalom itt többször is erőszakkal állította meg a nemzetté válás folyamatát, sokan csak ekkor döbbentek rá, hogy az ő sorsuk más, maguknak kell kitalálniuk, hogyan menthetik meg az életüket. A gyarmati sorban élő nemzet a csernobili katasztrófával lépett be a világtörténelembe. Mert az afganisztáni háború és az atomkatasztrófa a birodalmat is romba döntötte. Csernobil minden szereplő számára korszakhatár. A boldog tudatlanság elvesztését jelenti, ahonnan csak hosszú idő után lehet eljutni a rezignált, keserű bölcsességig. Vannak, akik már eljutottak ide, és vannak, akik most csak most indulnak el, mint a Szolzsenyicint olvasó falusi párttitkár.
Ez azért fontos, mert hagyományosan a 18–49 éves korcsoportot tekintik fő vásárlóknak marketingszempontból, de ez ma már nagyon rossz megközelítés. Hiszen épp az ötvenes korosztálynak van ideje tartalmat fogyasztani, olvasni is. Az elmúlt időszakban elég sok díjat nyertetek a marketingkampányaitokkal. Idén még mi várható? A Bookline-nal nemrég ismét elnyertük a Mastercard Az Év Kereskedője díját, és erre azért vagyunk különösen büszkék, mert nem gondoltuk volna, hogy idén is megkapjuk. Tavaly a fesztiválokat járó Bookline Busszal nyertük meg, idén pedig a Bookline Móricz bolttal. Ott nagyon átfogó szolgáltatást nyújtunk: nemcsak az "egy könyv, egy kávé" koncepciót adtuk hozzá, hanem fejlesztettük a merchandisingportfóliót (a merchandising – magyarul polcszerviznek és arculatátvitelnek is mondják – eladáshelyi szolgáltatást jelent, amikor például a terméket, árut összekapcsolják valamilyen eseménnyel, rendezvénnyel – a szerk. ), beindítottuk a könyvklubot Hesnával. Ezenkívül sikeres szponzorációs együttműködéseink voltak, például az A38 hajóval.
Játékidő: 133 perc Kategoria: Dokumentum IMDB Pont: 7. 2 Beküldte: laci888 Nézettség: 5522 Beküldve: 2013-11-24 Vélemények száma: 0 IMDB Link Felhasználói értékelés: 9, 4 pont / 5 szavazatból Rendező(k): Director: Thomas Johnson Színészek: Tim Birkett 1986. �prilis 26-�n kezd�d�tt Csernobilban minden id�k legnagyobb atomer�m�-katasztr�f�ja. Az akkori szovjet vezet�s titkol�z�sa miatt a vil�g napokig szinte semmit sem tudott r�la. A Nobel-d�jas feh�rorosz �r�n� k�t �vtizedet sz�nt a t�ma feldolgoz�s�ra. Besz�lt olyan emberekkel, akiket r�gt�n a katasztr�fa ut�n a helysz�nre rendeltek, �s a. �r: 3 199 Ft Megtakar�t�s: 800 Ft, azaz 20% "Halál rejtőzött mindenütt, de ez valamilyen más halál volt. Új maszkokat viselt, korábban ismeretlen külsőt öltött. " "Mi ez - a múlt vagy a jövő? " 1986. április 26-án kezdődött Csernobilban minden idők legnagyobb atomerőmű-katasztrófája. Az akkori szovjet vezetés titkolózása miatt a világ napokig szinte semmit sem tudott róla... A Nobel-díjas fehérorosz írónő két évtizedet szánt a téma feldolgozására.
Csernobil nemcsak katasztrófa volt, hanem figyelmeztetés is. És Alekszijevics szerint minden nemzedéknek olvasnia kell a jövőnek hagyott jelekből. Csernobil ma is aktuális. És aktuális lesz még 48 ezer évig.
Mindennapi szépirodalmunkat add meg nekünk. Érezhető volt a nyári könyvünnepek hatása a Bookline júniusi sikerlistáján, amelyre közel harminc új könyv került fel. Remekül teljesített a szépirodalom, és előszeretettel olvastunk pszichológiai írásokat. A sikerlista élén korunk egyik legtragikusabb atomkatasztrófájának története áll, ezt követően egy második világháborús visszaemlékezés jön a sorban, és továbbra is megunhatatlan számunkra a sorskutatás. Vitathatatlan, hogy történelmünk egyik legnagyobb tragédiája a csernobili atomerőmű-katasztrófa, a történet feldolgozására két évtizedet szánt Szvetlana Alekszijevics, Nobel-díjas fehérorosz írónő. Csernobili ima című könyvében arról számol be, amit egykor a szovjet vezetés eltitkolt a világ elől. Stern Rózsa Ibolya egyike azon keveseknek, akik az 1940-es években túlélték Josef Mengele embertelen kísérleteit. Évtizedek elteltével emlékeit Veronika H. Tóth újságíró eleveníti fel a Mengele-lány című memoárban. Az élmezőnyt – ahogyan az előző havi sikerlistát – újra Orvos-Tóth Noémi Örökölt sorsa zárja, amelyben a szerző kifejti, hogy ismétlődő kudarcaink okait családtagjaink életeseményein keresztül is érdemes megvizsgálni.
Csernobil minden szereplő számára korszakhatár. A boldog tudatlanság elvesztését jelenti, ahonnan csak hosszú idő után lehet eljutni a rezignált, keserű bölcsességig. Vannak, akik már eljutottak ide, és vannak, akik most csak most indulnak el, mint a Szolzsenyicint olvasó falusi párttitkár. Egyesek menekülnek a zónából, másokat meg vonz az a terület, amelyet lassan visszahódít a természet. Csernobil nemcsak katasztrófa volt, hanem figyelmeztetés is. És Alekszijevics szerint minden nemzedéknek olvasnia kell a jövőnek hagyott jelekből. Csernobil ma is aktuális. És aktuális lesz még 48 ezer évig. " A minisorozatról pedig ez olvasható a " angol történelmi sorozat, drámasorozat, 60 perc, 2019 (18 éven aluliak számára nem ajánlott) Az HBO és a Sky minisorozata az emberiség történetének legsúlyosabb, ember által előidézett katasztrófáját, illetve az orosz tudósok Európa megmentéséért folytatott drámai küzdelemét dolgozza fel. 1986. április 26-án hatalmas robbanás rázta meg a Szovjetunió tagállamában, Ukrajnában működő csernobili atomerőművet.
A radioaktív felhő beterítette Kelet-és Közép Európát, Skandináviát és egyes nyugat-európai országokat. A főbb szerepeket Jared Harris, Stellan Skarsgård és Emily Watson alakítja. " A minisorozat hazai premiernapjai az alábbiak voltak: május 7., május 14., május 21., május 28. és június 4.
43. Magyar Tudományos Akadémia: A magyar helyesírás szabályai 44. Péterfy Gergely: A golyó, amely megölte Puskint 45. Jojo Moyes: Mióta megszerettelek 46. Bálint György, Bánó András: Bálint gazda, a százéves kertész 47. Kate Morton: Az órásmester lánya 48. Kendall Ryan: Szeretni mindenáron 49. Anna Todd: Miután elbuktunk 50. Bödőcs Tibor: Addig se iszik
Nem szovjet, nem orosz, nem is ukrán, hanem fehérorosz nemzeti tragédia. A tízmilliós nemzetből több mint kétmillióan élnek szennyezett területen. Mert amikor a szovjet híradókban örömhírként közölték, hogy szerencsére nem Kijev felé szállt a radioaktív felhő, azt nem közölték, hogy Minszket és Fehéroroszországot borította el. Mivel a birodalom itt többször is erőszakkal állította meg a nemzetté válás folyamatát, sokan csak ekkor döbbentek rá, hogy az ő sorsuk más, maguknak kell kitalálniuk, hogyan menthetik meg az életüket. A gyarmati sorban élő nemzet a csernobili katasztrófával lépett be a világtörténelembe. Mert az afganisztáni háború és az atomkatasztrófa a birodalmat is romba döntötte. Csernobil minden szereplő számára korszakhatár. A boldog tudatlanság elvesztését jelenti, ahonnan csak hosszú idő után lehet eljutni a rezignált, keserű bölcsességig. Vannak, akik már eljutottak ide, és vannak, akik most csak most indulnak el, mint a Szolzsenyicint olvasó falusi párttitkár. Egyesek menekülnek a zónából, másokat meg vonz az a terület, amelyet lassan visszahódít a természet.