10. – Kézdivásárhely, 1891. 06. 22. ) színigazgató irányított. A tér akkoriban még nem lehetett olyan vonzó mint ma. Váradi Antal így írt róla: "A mai Erzsébetváros közepén egy istenverte piszokfészek terült el, az István tér. Tér volt, amennyiben nem volt beépítve. És erre a helyre álmodta meg Miklósy Gyula vidéki színigazgató a maga színházát, a harmadik magyar színházat, mely a fővárosban emelkedett. " [7] A színház 1874. januárjában leégett. [ 8] A terület fejlődésében meghatározó volt a Nagykörút és az Andrássy út kiépítése. Ezt bizonyítja, hogy a ma álló két-, háromemeletes épületek majd mindegyike az 1870-es évek után, jellemzően a századfordulót megelőző években épült, legtöbbjük egy meglévő, kisebb szintszámú klasszicista épület helyére. Piac az egykori István téren (ma: Klauzál téren) (1890–1910). Klösz György felvétele Kép forrása: BFL [HUNGARICANA] [leltári szám: HU_BFL_XV_19_d_1_07_063] A téren álló legjelentősebb középület az 1897-ben átadott historizáló III-as számú vásárcsarnok, melyet 1894–1896 között építettek a székesfőváros mérnöki hivatala, pontosabban Krátky János tervei alapján.
SPAR Magyarország Áruházkereső SPAR szupermarket Budapest - 1072 - Klauzál tér 11. A boltkeresőhöz Klauzál tér 11., 1072 Budapest Kapcsolat Telefon: +3620-823-7252 E-mail: [email protected] Szolgáltatások SPAR szupermarket Budapest (8252) SPAR ToGo Bankautomata Útvonal
2014. november 28. A gettórendelet kibocsátásának 70. évfordulójára emlékezve szabadtéri kiállítás nyílt pénteken az erzsébetvárosi Klauzál téren. 1944. november 29-én jelent meg az a belügyminiszteri rendelet, amely a VII. kerületben kijelölt, kerítéssel körülvett gettóba kényszerítette Budapest még életben lévő zsidó lakosságának többségét. Az 1945. január 18-ig tartó, sok ezernyi halottat követelő, szenvedésekkel teli időszak terrorjának áldozataira emlékeztek meg Erzsébetvárosban. A tárlat és a rendezvény Budapest Főváros Önkormányzata TÉR_KÖZ pályázatának Közösségi célú városrehabilitációs programja keretében fővárosi támogatással valósult meg. Dr. Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes a kiállítás megnyitóján azt mondta: - Budapest 100 évvel ezelőtt még az európai zsidóság egyik központja volt, és többek között ennek a ténynek is köszönhette világvárossá fejlődését. Hozzátette: Budapest a múlt század elejére azért válhatott sokszínű, pezsgő nagyvárossá, mert alkotni vágyó polgárainak – származásuktól függetlenül –lehetőséget adott a boldogulásra.
Itt található a Kádár étkezde is a Klauzál tér 9 szám [13] alatt. Valamint szintén itt található a 9-es szám alatt Gérecz Attila (1929–1956), az 1956-os forradalom mártír költőjére emlékezve egy emléktábla. Első sírja a téren volt. A Klauzál tér 13. [14] pincéjében volt a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) 100 férőhelyes klubja. A Klauzál tér 16. szám [15] egyik üzlethelyiségét 1948-ban alakíttatta át a Klauzál téri Református Egyházközösség imateremmé, amely 1951-ig működött.
Először fordultam meg ebben az étkezdében. Kívülről sem, és belépve, belülről sem sugárzik semmiféle luxus. Sőt, egyedül be sem tértem volna, annyira semmitmondó a portál. Pedig ez pont az a hely, ahova leugranak a közelben lakók ebédelni. Egyedül. Főleg idősebbek. Nagy a pörgés, de nem zavaró, gyors és korrekt a kiszolgálás, folyamatos a jövés-menés. Társasággal, párban, szólóban. Az ebéd, mondhatni, kifogástalan volt. Pont akkora az adag, amekkora kell, gyors és rugalmas a felszolgálás. Amit elsőre kinéztem, az nem volt, ezt követni kell az étlapon is! Máskor is megyek.