A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből. Szabó Magda ( Debrecen, 1917. október 5. – Budapest, 2007. ) magyar író, költő, műfordító és esszéista, a magyar olvasóközönség körében legnépszerűbbek regényei. Szüret – Összegyűjtött versek [ szerkesztés] Üldöző, vagy üldözött Nem ismer mást e korszak, Légy üldözött, hogy véredért, És ne vétkedért sikoltsak! Szabó Magda: Üldöző vagy üldözött tigris hátán a karcsú csíkok iszonyú kategóriák Szabó Magda: Ha meglelted magadét Szabó Magda: Szüret Elektronikus kiadás Katalin utca [ szerkesztés] Az öregedés folyamata más, mint amilyennek az írók ábrázolják, és azzal sem azonos, ahogy az orvostudomány megfogalmazza. A Katalin utca lakóit sem irodalmi mű, sem orvos nem készítette fel arra, milyen különös élességgel világosítja meg számukra az öregedés azt a homályos, alig érzékelt folyosót, amelyen életük első évtizedein áthaladtak, sem azt, miképpen rak rendet emlékeik és félelmeik között, hogyan változtatja meg ítéletüket, értékrendjüket.
Itt. És ez az egész elmozdíthatatlan: minden kurátor haláláig megkapta ezt a havi bért, a pozíciót, a papírtologatás, az aláírás jogát. Hiába lesz kormányváltás - ha lesz - ők maradnak. A hatalom át lett mentve. És az egyik fő érv, hogy a bürokrácia csökken, nem is fog megvalósulni: minden marad a helyén, csak lesz még 5 aláíró aki szívja a közpénzt, illetve segít a kormánynak átmenteni hatalmat. Vége az értelem korának...
Magyar Kiejtés IPA: [ ˈlɛnːi] Igealak lenni A magyar létige, éppen ezért elsődleges jelentése a létezésre utal. Bármi létezésére vonatkozhat, vagy tagadásban éppen valaminek a nemlétét fejezi ki. Etimológia Lásd lesz.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ch Hat. kulcsok EGY (I. ) OSZ (I. ) Mutató Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Bako, Bakó családok címerével foglalkozik. dávodi Bakó [ szerkesztés] A Dávodi Bakó-család törzsökös somogyi család, akik a Dávod községről vették előnevüket. Már 1493 és 1496-ban somogyi birtokosokként voltak említve. A korábban felhalmozott nagy vagyonból az 1700-as évek után már csak töredékek maradtak a család kezén. Megyénkben többek között Bolháson, Bőszénfán, Drávatamásiban, Gálosfán, Kaposszerdahelyen, Nemesviden voltak birtokosok. A család teljes vagyonának elvesztését az a per okozta, amely az 1830-1843. évek között folyt a rokon Thassyakkal a Dráva menti birtokokért, melyet az utóbbiak nyertek meg. A család címere: kék pajzsban zöld talajon álló, nyelvét kioltó, jobbjában kardot tartó, jobbra fordult arany oroszlán, mely baljában hatágú arany csillagot lógat. Az üvegablakon látható címerben az oroszlán már nem érinti a csillagot. A pajzs jobb felső sarkában ezüst félhold, a sisakdíszben pedig a koronából kinövő pajzsbéli oroszlán látható.
Annyit tehettek meg érte csupán, hogy átsegítették utolsó óráin, s úgy hagyhatta itt az életet, hogy jóformán észre se vette, miféle nagy törvény telik be rajta, csodálkozva, mosolyogva, mert Topáz és kísérete nem úgy ült le ágya köré, ahogy szokott, konvertorral valami állattá változottan, hanem valódi tündérmivoltában, s az öreg író úgy hunyta le szemét, hogy végül is megláthatta azokat, akiket úgy szeretett, annyiszor elképzelt és ábrázolt. Lalának nagyon tetszett a termosz, azt náluk nem ismerték, a tündéreknél a Tűzgagó tartott melegen minden folyadékot, s föld alatti barlangjában kezelte a forró vizet vagy forró italokat szállító csőhálózatot. "Nagyon praktikus – gondolta Lala, míg kortyolta a kávét –, ez a termosz nevű dolog nagyon praktikus. Szegény Tűzgagó borzasztóan unhatja már, hogy folyton forralnia kell a különféle folyadékokat. Be kellene vezetni ezt a termoszt nálunk is. " Források [ szerkesztés] Digitális Irodalmi Akadémia Külső hivatkozások [ szerkesztés]
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Pálffy, Pálfi családok címerével foglalkozik. erdődi Pálffy [ szerkesztés] A címer ábrája a Címerhatározó kulcsában: →Címerhatározó/EGY/K/pvá A család a Héder nemzetségből származik. Ősi címerük a hatszor hasított pajzs lehetett. Pálffy-Daun [ szerkesztés] Pálffy-Daun Nándor Lipót teanói herceg A Pálffy-daun hercegi [helyesebben fejedelmi] címer egyik változata [Pálffy] Nándor Lipót (szül. 1807 decz. 2-án Pozsonyban), kit alig 28 éves korában Pozsony vármegye főispáni helytartójává neveztek ki, mely állásában 1847-ig közmegelégedésre működött. Ugyanez évben a val. belső titkos tanácsosi méltóságot kapta, ezenkívül cs. kir. kamarás, I. oszt. spanyol grand és rivolai őrgróf lett. A Daun-család 1851-ben József salzburgi prépostban kihalván, nagyanyja: gróf Daun Terézia teanói herczegnő révén, a gróf Daun-féle hitbizomány haszonélvezete reá szállott. 1853 márczius 11-én kelt legfelsőbb elhatározással engedélyt nyert arra, hogy a Daun-család nevét és czímerét használhassa, míg 1875 decz.
HU MNL OL, R 64, Jelzet: 1_0965 [5] Nyulásziné No. 880 [6] Bakó alias Banovszky [ szerkesztés] Kempelen: Bakó (alias Banovszky). Az 1754/55. évi orsz. nemesi összeiráskor Trencsénmegyében laktak István, András és másik András. – Nemességét 1763. legfelsőbb helyen is igazolta Mihály, vasmegyei lakos. (LR. XLVI/456. ) Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 1. kötet [7] Vö. Bakos címer Lásd még: Címerhatározó A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke A │ B │ C │ Cs │ D │ E │ F │ G │ Gy │ H │ I │ J │ K │ L │ Ly │ M │ N │ Ny │ O │ Ö │ P │ Q | R │ S │ Sz │ T │ Ty │ U │ Ü │ V │ W │ X │ Y │ Z │ Zs