Ne féljetek, magyarok, megjöttek a cigányok! – Közteret neveztek el Budapesten Puczi Béláról Több roma szervezet kérésének megfelelően a Nemzetközi Roma Nap alkalmából, április 8-án Puczi Béláról, az 1989-es marosvásárhelyi tüntetések roma hőséről elnevezett közteret avatott fel a Fővárosi Önkormányzat a Westend Bevásárló Központ, a Váci út és Nyugati tér által határolt területen. A teret április 8-án csütörtökön, a Nemzetközi Roma Napon avatta fel a főpolgármester Setét Jenő polgárjogi aktivistával, az Idetartozunk Egyesület vezetőjével, Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettessel és Győrffy Máté terézvárosi alpolgármesterrel. A helyszínválasztás és a köztér elnevezése szimbolikus döntés: Puczi Béla Magyarországra menekülése után, a halálát közvetlenül megelőző időszakban a Nyugati pályaudvar mellett élt hajléktalan emberként, egyedül, nyomorban. Setét Jenő elmondta, a mai nap arra is alkalom, hogy elismerjük a romák és az ő hőseik létezését; nem elhanyagolható az a kérdés sem, hogy a roma közösségek reprezentációja megvalósul-e a közös fizikai térben.
"Ne féljetek magyarok, mert itt vannak a cigányok! " – az 1990-es marosvásárhelyi pogrom idején vált híressé ez a jelszó. Puczi Béla hirdette meg a vészhelyzetben a két elnyomott romániai kisebbség, a magyarok és a cigányok összefogását. Meg is lakolt érte – és Magyarországra átmenekülve sem talált nyugalmat. (A részleteket leírtuk "Egy magyarmentő cigány élete és halála" című cikkünkben. Vonókkal nem lehet háborúzni Az Élet és Irodalomban hosszú interjú jelent meg a magyar cigányság egyik kiemelkedő vezetőjével, Setét Jenővel. Az interjút kiváló újságíró, Nagy N. Péter, a Népszabadság, majd a Vasárnapi Hírek vezető munkatársa készítette. Nagyon sok témát érintettek. A beszélgetésből kiderül, hogy az Idetartozunk Egyesület vezetője pontosan látja a helyzetet, a kiutakról is rendkívül vonzó elképzelései vannak. Együtt tüntetünk Ezúttal egy olyan részletet emelünk ki ajánlónkban, amely a forró karácsony előtti napokról szól. "– Az ön által vezetett Idetartozunk Egyesület részt vett a december 8-i szakszervezeti tüntetésen.
A történész úgy vélte: a húsz évvel ezelőtti konfliktusban a magyarok oldalára álló és őket védelmező cigányok "nagy árat fizettek hősiességükért. " Három napig magyar Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
A magas rangú román katonák: Scrieciu tábornok és Judea ezredes tárgyalásba kezdtek a padlásra menekült magyarokkal, köztük Sütő András íróval, szabad elvonulásukat szavatolva – folytatta a főigazgató. Elsőként Sütő András lépett ki a kapun. A felheccelt tömeget Vasile Tira őrnagy vezényelte a támadásra. "Vegyétek őket kezelésbe! " kiáltotta. Sütőt ekkor érte az első ütés. A járdára esett, ahol tovább verték, rugdosták. Két társával együtt feltették az elszállításukra érkezett teherautóra, amire azonban a verőlegények is felkapaszkodtak és vadul Sütőékre vetették magukat. Végül a katonák közbelépésére a teherautó elindult és a félholtra vert magyarokat a kórházba szállította. Sütőt innen hajnalban repülőgéppel tovább vitték Bukarestbe. Fél szeme odalett. Ezen a napon több mint százötven magyar szenvedett súlyos sérüléseket. Lőrinczi József veszi át az elismerést Balogh Zoltántól (MTI) Ne féljetek magyarok! Másnap délben a város magyar polgárai a főtéren gyülekeztek. A környező román falvakból beszállított felfegyverzett parasztok újra támadásba lendültek, ami először meghátrálásra kényszerítette a meghökkent magyarokat.
Szegény csóró csórók, hát tehetnek ők róla, hogy csak ehhez értenek? Így vannak szocializálódva a nyomorultak, hogy ami nincs odaszegezve, azt viszik. És viszik az ország jó(? ) hírét is; '89 előtt a külföldiek számára Ceausescu és a lepusztult árvaházakban tengődő AIDS-es gyerekek jelentették Romániát; most, több mint két évtized eltelte után a mindent átszövő korrupció és az egész Európát elárasztó cigány koldushordák alapján "azonosítanak be". Vagyis, a klasszikus közhely szerint: ugyanaz, másképp… Ország Imázs és Imázsné Na, de bachtalo!
felki�lt�ssal sietett az erd�lyi v�rosban �l� magyarok seg�ts�gre. � (Set�t Jen� besz�det mond) Az Idetartozunk Egyes�let az�rt a Nyugati t�ren �ll�tja fel az eml�kt�bl�t, amelynek k�lts�geit a Roma Sajt�k�zponttal k�z�sen k�zadakoz�sb�l teremtett�k el�, mert Puczi B�la �lete utols� id�szak�ban a vas�ti p�lyaudvaron �s k�rny�k�n �lt hajl�ktalank�nt. � (Roma B�szkes�g Napja-Felvonul�s Bdapesten)� Puczi B�la egyike volt annak a hat embernek - h�rman k�z�l�k rom�k -, akiket a 27 �vvel ezel�tti marosv�s�rhelyi �sszecsap�sok - melyeknek� 5 halottja (3 magyar �s 2 rom�n) �s 278 s�r�ltje volt -� ut�n �rizetbe vettek a rom�n hat�s�gok. Puczi B�l�t kilenc h�napi el�zetes letart�ztat�s ut�n, utcai huliganizmus v�dj�val t�bb mint m�sf�l �v b�rt�nb�ntet�sre �t�lt�k. Nemzetk�zi szervezetek �s az RMDSZ nyom�s�ra azonban az �t�let v�grehajt�s�ig felt�teles szabadl�bra helyezt�k. � 5 halottja (3 magyar �s 2 rom�n) �s 278 s�r�ltje volt. � Puczi azonban a b�rt�nt�l �s a megtorl�st�l f�lve Magyarorsz�gra menek�lt abban rem�nyben, hogy itt befogadj�k, "hiszen magyar", de csak majd t�z �v ut�n kapott politikai menek�lt st�tuszt.
/részletek Puczi Béla vissza emlékezéseiből/. Három napig magyar monodráma interjú Kriszt László rendezővel. Egy igazán rendkívüli monodráma előzetesére figyeltem fel, az elmúlt napokban. Nem is tétlenkedtem, megkerestem a monodráma dramaturg-rendezőjét Kriszt Lászlót, akivel egy figyelemreméltó interjú sikeredett. Mindenkinek ajánlom figyelmébe! - Szóval Puczi Béláról szól majd a monodráma. Igen, arról a Puczi Béláról, akinek az élete mindannyiunk számára példamutató. Egy olyan cigány emberről, aki maga és több társa, sok ezer Erdélyi magyart mentett meg, Marosvásárhelyen, 1989. március 19-én, az ostrom alatt lévő RMDSZ székháznál, a többi már történelem. - Miért tarja fontosnak hogy kiemelje Puczi Béla származását? Legalább olyan fontosnak tartom, mint a bátorságát, amiért iszonyatosan sokat szenvedett. Ma Magyarországon különösen fontosnak tartom, hogy az ilyen cigány emberek álljanak példaképül a roma és nem roma fiatalság előtt. Puczi Béla bebizonyította, hogy az ember, ha ember, akkor eltűnik mindenfajta előítélet, szertefoszlik minden jellegű megbélyegzés.