Swami Niranjanananda Saraswati Öt kulccsal tudjuk kinyitni a bioplazmikus testünket. Az első kulcs a pszichikus légzés tudatosítása. A légzés megtapasztalása lehet általános és finom szintű is. Az általános tapasztalat a belégzés és a kilégzés fizikai folyamata; belélegzünk, kilélegzünk, tudatosítjuk a légzést az orrlyukakban, a tüdőben, az alhasi részben és a mellkasban. A légzés ezen általános megjelenésének befolyásolása akaraterővel, koncentrálással és a pránájáma gyakorlatokkal a légzés egyik aspektusa. A légzés másik aspektusa pszichikus, a belélegzés és a kilélegzés mozgása az udzsáji pránájáma formájában. Az udzsáji pránájáma alatt a belégzés és kilégzés során keletkező mély hang tudatosítása a pszichikus légzés tudatosítása. A pszichikus légzés tudatosítása se nem természetellenes, se nem nem-tudatos folyamat, de a tudatosság, a koncentráció gyakorlását és a torokizmok tényleges fiziológiai összehúzását igényli. Az udzsáji légzés gyakorlásánál, amelyet kécsari mudra és naszikágra dristi alkalmazásával végzünk az orrlyukakban normálisan áramló levegő figyelése helyett, egyszerűen tudatosítjuk a torokban áthaladó levegőt és az ezáltal keletkező hangot.
• A belégzés aktív folyamat, míg a kilégzés passzív folyamat. • Kilégzés következik be, majd az inhalációt. • A diaphragma és az intercoastal izomszerkezete a belégzés alatt, miközben a kilégzés során pihenjen. • A belégzés okozza a légnyomást a mellüregben, míg a kilégzés növeli. • A tüdő térfogata nő a belégzés alatt, miközben a kilégzés alatt csökken. További információ: 1. A tüdõtérfogat és a tüdõkapacitás különbsége 2. A tüdő és a szisztémás áramkör közötti különbség 3. Az aerob légzés és anaerob légzés közötti különbség
Kilégzéskor a külső bordaközi izmok elernyednek, és a belső bordaközi izmok húzódnak össze, a bordák lesüllyednek, a rekeszizom elernyed, a rekeszkupolák megemelkednek, a sinus phrenicocostalis záródik, a mellüreg térfogata csökken, és ezzel a tüdő rugalmassága folytán összehúzódik, térfogata csökken és a tüdőben lévő nyomás nő, a levegő a légutakon keresztül kiáramlik. Nyugodt légzéskor egy egészséges felnőtt ember 1 perc alatt 16-szor vesz levegőt, ekkor 0, 5 liter levegőt szívunk be és lélegzünk ki - ez a légzési térfogat (a nyugalomban belélegzett levegő mennyisége). Nehézlégzéskor a légzési segédizmok (mellizmok, széles hátizom, fűrészizmok, fejbiccentő izmok) is működésbe lépnek, és a beteg jellegzetes testhelyzetet vesz fel (félig ülő helyzet, a felső végtagokra támaszkodva). Jellemző tünet az orrszárnyi légzés is. Erőltetett légzéskor akár 2, 5 liter levegőt is szívhatunk be - ez a belégzési tartalék. Kilégzéskor 1 liter kilégzési tartalék mindig megmarad. Vitálkapacitás: teljes belégzés, majd teljes kilégzés után a kilégzett levegő mennyisége (egészséges felnőttnél nagyjából 4 liter).
Az összes csakra a pránikus energia központja, és te stimulálod és irányítod a pránát. Ehhez fel kell ébresztened a csakrákat. Forrás: Yoga Magazine, 1994. november
Ennek következtében fokozódik a szén-dioxid-leadás, és az alveoláris szén-dioxid-nyomás a normálisra esik vissza. A két fő típusba sorolható kemoreceptorok az aorta különböző elágazódási pontjain helyezkednek el. Ezekhez hasonló receptorok megtalálhatók a nyúltvelőben is. A vér sav-bázis egyensúlyának megbomlásakor változik a légzés is. Így amennyiben a vér savassá válik, akkor a légzés erőteljesen fokozódik. A légzés akaratlagosan megszakítható egy ideig, de végül is az akaratlagos szabályozást áttöri az automatikus. Ennek oka az artériás szén-dioxid emelkedése és az oxigén csökkenése. A légzés visszatartásának idejét befolyásolják pszichés tényezők is, valamint az, hogy előtte milyen összetételű levegőt lélegzett be valaki. A légzést befolyásoló egyéb tényezők A fájdalom és emocionális ingerek is befolyásolják a légzést. Az ízületek aktív vagy passzív mozgatása serkenti a légzést, valószínűleg az innen kiinduló idegrostokon futó impulzusok légzőközpontot stimuláló hatása révén. Emiatt van az, hogy az izommunka fokozza a légzést.
A porlasztóval történő belégzés különböző gyógyszerekkel végezhető. A kész megoldásokat általában gyógyszertárban értékesítik. Ne próbálja meg magának a szükséges keveréket készíteni, mivel speciális gyógyászati technológiákra van szükség ahhoz, hogy az összetevők megfelelő százalékarányú gyógyszert hozzon létre. Az angina kezelése porlasztóval, előzetesen konzultáljon szakemberrel. Csak akkor kerülhetünk a terápia gyakorlati részébe, ha csak a kívánt gyógyszer nevével találkozik, valamint az adagolást. A porlasztóval inhalálásra ajánlott készítmények: Alkoholtartalmú infúzióval történő belélegzéssel klorofilllipátot szájon át a szájüregben lévő staphylococcus fertőzésben, és közvetlenül a mandulákon írják elő. A gyógyszert sóoldatban 1:10 klorofillli / sóoldatban kell hígítani, és naponta háromszor hajtsa végre a torok öntözését. A napi 0, 01% -os Miramistin oldattal történő inhalálás ajánlott a nap folyamán háromszor. A Miramistin egy széles spektrumú antiszeptikum, amely néhány kivételtől eltekintve elpusztítja az összes baktériumot.
A rekeszizom (diaphragma) a hasüreget és a mellüreget egymástól elhatároló, mindkét oldalán savóshártyával borított izomlemez. Ez a képlet biztosítja, hogy a hasüregi szervek ne kerülhessenek a mellüregbe. A rekeszizom centralis részén lép át a mellüregből a hasüregbe a nyelőcső (oesophagus), a hasi aorta (aorta abdominalis) és a bolygóideg (nervus vagus) ill tér vissza a hasüregből a mellüregbe a szívig a hátulsó üresvéna (vena cava caudalis). A rekeszizom veleszületett vagy szerzett sérülése, folytonosság hiánya következtében a hasüregi szervek a mellkasba nyomulnak, és összenyomják a tüdőt. Ennek következtében a tüdő nem képes a mellkas mozgását követni és elsősorban a belégzés folyamata korlátozottá válik. A fejlődési rendellenesség következtében kialakuló veleszületett rekeszsérv (hernia diaphragmatica congenitalis) általában fiatal állatokban, alapvetően kétféle formában jelenik meg: az egyik formában a rekeszizom kisebb-nagyobb, a teljes vastagságára kiterjedő folytonossághiánya következtében a hasüregi szervek egy része a mellüregbe nyomul (valódi veleszületett rekeszsérv, hernia diaphragmatica congenitalis vara).
Belégzés vs. kilégzés - Egészség Tartalom: Tartalom: Különbség a belélegzés és a kilégzés között Összehasonlító táblázat Mi az inhaláció? Mi a kilégzés? Főbb különbségek Következtetés A belélegzés és a kilégzés közötti fő különbség az, hogy az inhaláció levegő vagy oxigénnek a tüdőbe történő bejutásának folyamata, míg a kilégzés a levegő vagy szén-dioxid kibocsátásának a folyamata a tüdőn keresztül. A légzés az élet jellemzője. Minden élő szervezet lélegzik, hogy hasznos gázokat nyerjen és káros gázokat szabadítson fel a testből. A levegő vagy az oxigénnek a tüdőbe történő bejutását belélegzésnek, míg a szén-dioxid kibocsátásának folyamatát kilégzésnek nevezzük. Egyetlen lélegzet egy teljes inhalációs és kilégzési folyamatból áll. A légzési sebesség személyenként és napi tevékenysége szerint változik. Egy átlagos ember átlagos légzési sebessége percenként 15-18-szor. Nehéz edzés, futás stb. Alatt ez percenként 25-szer emelkedhet. A belégzés során a tüdő térfogata növekszik, míg a kilégzés folyamata leeresztette őket.