Ady halála után másik csatába keveredik. Persorozat az Ady családdal a hagyaték ügyében (Hatvany Lajostól Csinszka megkapja valamennyi Ady-vers tulajdonjogát), küzdelem, hogyan legyen tovább Ady nélkül. 24 éves ekkor, Nagyasszony, dáma. Elkövet hülyeségeket, de kemény, mint a szikla, tudatos és határozott. Liba, de a jobbak közül való. – onagyz –
Abszolút személyes lírát csinált, nem a mindenki poézisét, hanem egyetlen emberét, Ady Endréét. A hangját nem temperálta, fennhangon szólt, igenis, nem várta meg szerényen és jólnevelten, erőszakkal is magára vonta a figyelmet. Nyilván hirdette magáról, hogy újító forradalmár, hogy rombolni akar, támadni minden ellen (…), szembeállani a polgári világgal, – az ellenkezőjét csinálni annak, amit addig csináltak. " Miért vált nárcisztikussá Ady Endre? Erre a kérdésre talán csak egy erősen spekulatív, pszichoanalitikus kutatás adhatna kielégítő magyarázatot. Annyi azonban bizonyos, hogy szerepet játszott benne egy becsvágyó, ám csalódott apa, aki elsőszülött fiával kívánta volna helyreállítani elszegényedett családja nemesi rangját, egy gondoskodó anya, aki elkényeztette fiait túláradó szeretetével, s talán még az az érdekesség is, hogy a kis Endre mindkét kezén hat ujjal született. Feltehetően az örök meg nem felelés és a másoktól való, kitüntetett különbözőség érzéseinek kettőse miatt jött létre egy vulnerábilis és egy grandiózus énrész a költőben, amelyek miatt örökké mások figyelme után sóvárgott.
A belső borítón Csinszka egyik levelének részletét olvashatjuk, amelyben barátnőjének mesél a lakásról. A szövegeket illusztráló csodaszép fotókon szinte élnek az alakok, és számos olyat találunk köztük, amelyeket korábban még sehol sem publikáltak. Gál Csaba friss fotói a házról szépen keretbe foglalják a törzsszöveget. Ez a könyv tehát egyszerre kor- és társadalomrajz, de legalább ugyanennyire album is, amely két ember legszemélyesebb mindennapjaiba enged betekintést. A könyv megvásárolható a PIM boltjában, az Ady Endre Emlékmúzeumban, az Írók boltjában és a Líránál. Fotó: Kultúányi Norbert
Ezen elképzelés szerint ugyanis az emberi személyiség mélyén gyökerező, kielégítetlenül maradt szükségletek olyannyira szorongáskeltőek lehetnek, hogy csakis akkor tudnak enyhülni, ha birtokosaik olyan partnerekre találnak, akik eltérő egyéniségükkel hatékonyan képesek ellensúlyozni az említett igényeket. Csinszka hasonló kompenzációt jelenthetett Ady számára. A nőt ugyanis nagyravágyó önérvényesítése mellett már altruista odaadása is mozgatta. Szépen mutatkozott ez meg abban, hogy levelezéseik során mindvégig ő udvarolt Adynak, ő hódította meg a férfi szívét. Ez a szubmisszív viszonyulás kielégítette volna a költő figyeleméhségét? Ezért jelentette Berta a végső menedéket a betegeskedő költő számára? Talán. Csinszka mindenesetre több volt holmi ambiciózus lánynál, aki költőfeleség szeretett volna lenni. Ő Ady Endre múzsája lett, aki megszelídítette, szerette, ápolta, s ameddig csak tudta, életben tartotta férjét. ••• A Mindset Pszichológia szerkesztősége sokszínű. Közösségünkben számos vélemény, értékrend és látásmód fér meg egymás mellett.
Ugyanakkor a Csinszkához írt költemények teljesen nélkülözik ezt a fajta intimitást. Éppen ezért nagyon érdekes, hogy Csinszka rajongott Lédáért; Adytól azt kérte nászajándékként, hogy mutassa be neki Lédát, amire a költő nem volt hajlandó. A sors fintora, hogy Csinszka és Léda egyazon évben hunytak el, persze nem egy napon. Lényeg a lényeg: Csinszka igen nagyvonalúan és tiszteletteljesen viszonyult Ady egykori múzsájához, aki 1925-ben, Gödöllőn vett egy villát. De a könyvnél maradva: milyen is volt Csinszka? Nyilván sokan nem tudják, de a hölgy írt verset, festett és rajzolt is, vagyis a művészeti életbe is próbált bekapcsolódni, bár, kimagaslót nem alkotott. A beszélgetést követően a már említett 1987-es Csinszka című filmet nézhették meg az érdeklődők. A mozival kapcsolatban Gaálné dr. Merva Mária egy dolgot emelt ki, méghozzá a dugibort. Szomorú, de a költő végnapjaiban már 5 liter bort ivott meg naponta. Csinszka ezt megpróbálta "lecsökkenteni" 3 literre, de Ady trükközött és eldugta a szeszt.
Ennek rövidített változata volt a Csinszka, amely találóan jelképezte kettejük viszonyát. A poétikus szerelemről álmodozó, csucsai lány és a bohém életvitelbe belefáradt, pesti költő között ugyanis már nem a hedonikus vágyak testisége, hanem a Hatfield-féle társszerelem dominált. Forrás: Ady és Csinszka kapcsolata a férfi korábbi afférjainál sokkal nyugodtabbnak és csendesebbnek bizonyult. Hiányozott belőle az érzelmi csapongás és a túlfűtött, sokszor ellentmondásos vágyódás. Ezt a fajta szerelmet már sokkal inkább az egymás lénye iránti, bensőséges ragaszkodás, valamint az ennek alárendelt bizalom és tolerancia jellemezte. Ady szíve igaz nem lángolt már úgy, mint korábban tette, de azért korántsem hűlt még ki. Mást kapott Bertától, mint Adéltól, s éppen ezért mást is adott Bertának, mint Adélnak. Csinszka kiegyensúlyozottabbá és boldogabbá tette a költőt. A kérdés csak az, hogy miként? A népi bölcsesség válasza erre a talányra az, hogy "az ellentétek vonzzák egymást". A párkapcsolatok pszichológiája hosszú távon nem sok jót jósol ugyan a merőben különböző szerelmeseknek, a kiegészítő szükségletek elmélete azonban más véleményen van.
Márffy Ödön és Boncza Berta (Csinszka) (Fotó/Forrás: wikipedia) Berta 1920 augusztusában Márffy Ödön festőművész felesége lett, erről nem feledte levélben értesíteni Babitsot. Az asszony idilli világot teremtett férjének és magának a Svábhegy lábánál, a Szamóca utcában. Személyisége inspirálóan hatott második férjére is, a bubifrizurás, fitos orrú portréktól a műtermi vagy szabadtéri aktokig félszáznál több olaj- és pasztellkép, több tucat akvarell, egyedi vagy sokszorosított grafikai lap őrzi a múzsa és modell feleség emlékét, ezekből rendezett kiállítást 2010-ben a MODEM. Ő is megpróbálkozott a festéssel, a fotózással, érdekelte a divat, de egyik művészeti ágban sem tudott kiteljesedni, ami egész életében bántotta. Egy levelében így írt: Az Ady-verseket, mint tudod nem én írtam, a Márffy-képeket, mint tudod nem én festem - de irtózom már mindég olyan várakból tekintgetni a nagyvilágba - ahol legjobb óráimban is csak nemes apród vagyok. " Bizonytalansága, amely elől szerepjátszásba menekült, végigkísérte életét, egyik vallomása szerint: "Nekem olyan volt az életem, hogy már akkor és azóta mindig egy kis szerepet kellett játszanom.
Ebből a közeli rokoni kapcsolatból született a lány. Egész életében túlérzékenység, ingerlékenység, belső idegesség jellemezte Csinszkát. Kissé rámenős is volt, így kiterebélyesedett a kapcsolat. A levelezés után személyesen is találkoztak, de Berta apja ellenezte a viszonyukat. Ady ekkor már középkorú, érett férfi volt, negyvenes éveiben járt, de még idősebbnek látszott, ráadásul betegeskedett is. Csinszkát azonban ez nem tartotta vissza, sőt, egyenesen áhítozott a nagy szemű (mély barna szemei voltak Adynak), híres férfi után. A költőnek azonban lelkifurdalásai és kételyei voltak. A dúsgazdag Boncza családnak az erdélyi Csucsán volt kastélya, melyet az apa, Boncza Miklós építtetett. Nagy kastély, a hegyek ölelésében, egzotikus helyen, de van benne valami szépelgő. Ezen a helyen az apa egyedül nevelte fel a lányát, aki a szeme fénye volt. Ady és Csinszka 1915 márciusában házasodtak össze, apai engedély nélkül. Magánéletükben Csacsinszkynek és Csacsinszkának becézték egymást. De a boldogság elmaradt.