A látványos képződmény a vulkáni kráterben megdermedt és a kihűlés folytán sokszögletű, függőleges oszlopokra vált lávafolyamnak köszönhető. 2 / 13 A Hegyes-tű megdermedt, sokszögletű és függőleges oszlopokra vált lávafolyama izgalmas látványt nyújt Fotó: Gulyás Attila A Hegyes-tűt manapság geológiai bemutatóhelyként, belépődíj ellenében lehet megcsodálni, de a páratlan látványért és a hegyről elénk táruló panorámáért mindenképpen érdemes ide legalább egyszer ellátogatni. Számunkra sem volt kérdéses, hogy a kék útról rövid kitérőt tegyünk erre az egyedi bazaltkúpra, ahol akár egy óránál is több időt lehet eltölteni, ha az ember nem csupán körbenézni, de informálódni is akar a kiállítótér és az információs táblák segítségével. 3 / 13 Kilátás a Hegyes-tűről a környék többi tűzhányójára Fotó: Lánczi Péter A Káli-medence és a tanúhegyek mediterrán vidéket idéző hangulatát nem csupán a magasból tapasztalhatjuk meg, kék utunk keresztül is vezet ezen a páratlan tájon, érintve Kővágóörs, Kékkút és Salföld jellegzetes településeit, amelyek jelentős népi építészeti értékekkel bírnak.
A környék és egyben a Balaton-felvidéki Kéktúra ösvényein, dűlőútjain több napsütötte részen kell átkelnünk, mint árnyékot adó erdőben, ezért egy forró nyári nap alkalmával tett kirándulás könnyen végződhet napszúrással, napégéssel. A százkilométeres út során kevés a természetes vízvételezési lehetőség, ezért mindig vigyünk magunkkal megfelelő mennyiségű folyadékot. Ne feledkezzünk meg a kullancs- és rovarriasztó készítményekről sem. Túránk sikerének másik sarkalatos pontja a szállás. Amennyiben több nap alatt, vándorolva szeretnénk bejárni a kék utat, készüljünk fel a balatoni árakra. Természetesen alternatíva lehet a sátrazás és a konzervturizmus, de valljuk meg, egy nagy hőségben lenyomott túranap után jelentős csábereje van egy fogadónak, ahol a fáradtság kipihenéséhez minden dolog rendelkezésre áll. Vigyünk magunkkal GPS-t vagy okostelefont, mert az út során vannak olyan szakaszok, ahol az elburjánzott növényzet miatt nehezen láthatók a fára festett jelzések. Ne felejtsük otthon a bélyegzőpárnát és a fényképezőgépet sem.
Az Országos Kéktúra Keszthelytől Nagyvázsonyig, míg a Balaton-felvidéki Kéktúra Pétfürdőtől Badacsonyig, zömében a magyar tenger panorámájával kísér minket. A 105 kilométer hosszú, mintegy 2300 méter szintemelkedésű túraútvonal tetszőleges irányban teljesíthető gyalog vagy épp kerékpárral bármely irányban, teljesítésének igazolása az útvonalra kihelyezett bélyegzőkkel lehetséges. Kiinduló, vagy éppen célpontja a pétfürdői MÁV állomás. Az útvonal érinti Litért, Balatonalmádit, kanyarog a Csere-hegyen, majd Alsóörs, Csopak és Balatonfüred érintésével a Hajagos-völgy és a Hideg-hegy után Szentantalfán, Kővágóörsön és Salföldön áthaladva éri el a badacsonyi Hajóállomást. cember 31-ig 1140 fő teljesítette a 10 érintőpontos útvonalat. A Balaton-felvidék több nevezetes helyét is érintő túramozgalom jubileuma kapcsán 2021-ben megújul a nyomvonal teljes jelzésfestése. Az eddigi igazolóhelyek mellé további öt új bélyegződoboz is kihelyezésre került, így már 16 bélyegzést kell összegyűjteni. 1. Pétfürdő MÁV állomás: A doboz az állomással szemben lévő kétágú villanyoszlopon van.
A látványos képződmény a vulkáni kráterben megdermedt és a kihűlés folytán sokszögletű, függőleges oszlopokra vált lávafolyamnak köszönhető. A Hegyes-tű megdermedt, sokszögletű és függőleges oszlopokra vált lávafolyama izgalmas látványt nyújt A Hegyes-tűt manapság geológiai bemutatóhelyként, belépődíj ellenében lehet megcsodálni, de a páratlan látványért és a hegyről elénk táruló panorámáért mindenképpen érdemes ide legalább egyszer ellátogatni. Számunkra sem volt kérdéses, hogy a kék útról rövid kitérőt tegyünk erre az egyedi bazaltkúpra, ahol akár egy óránál is több időt lehet eltölteni, ha az ember nem csupán körbenézni, de informálódni is akar a kiállítótér és az információs táblák segítségével. Kilátás a Hegyes-tűről a környék többi tűzhányójára A Káli-medence és a tanúhegyek mediterrán vidéket idéző hangulatát nem csupán a magasból tapasztalhatjuk meg, kék utunk keresztül is vezet ezen a páratlan tájon, érintve Kővágóörs, Kékkút és Salföld jellegzetes településeit, amelyek jelentős népi építészeti értékekkel bírnak.
Attilával még a nap végén is az túraélményekről, felfedezésre váró helyekről és fotótémákról beszélgettünk, na meg arról, hogy gyalogosan mikor és hova érdemes ellátogatni. Ez a téma kétségtelenül a nehezen elviselhető hőség miatt került szóba, ami minket is megviselt. Megfogalmaztuk, hogy egy többnapos balatoni túra előtt érdemes az embernek pár dologgal tisztába lennie, mielőtt belevág a kalandba. A Balaton-felvidéki vándorlás korábbi részeit itt találod: 1. rész, 2. rész, 3. rész Jó tanácsok a túrával kacérkodóknak Bármennyire is festői a Balaton-felvidék, gyalogtúrázóként azért nem árt megfogadni néhány jó tanácsot, amelyek nagyban hozzájárulhatnak kalandunk komfortjához. Az út bejárásához választott évszak nagyban befolyásolja az élményszerzést, hiszen ez a vidék sokkal kevesebbet tud mutatni magából télen, akár más tájakhoz viszonyítva is, mint mondjuk lombfakadás után. Az időjárás, pontosabban a hőmérséklet szempontjából a tavasz és az ősz lenne ideális a gyalogláshoz, de ebben az időszakban a balatoni vendéglátás, a szállás- és a tömegközlekedési lehetőségek lényegesen gyatrábbak a főszezonhoz képest.
Már csak a panoráma miatt is érdemes felmenni, a Balatonra és a tanúhegyekre is nagyszerű kilátás nyílik. Kilátás a várból, háttérben a Szent-György hegy Salföld Ábrahámhegytől 3 km-re északra található ez a kis falu, ahol a Salföldi Majorba érdemes ellátogatni. A majorságot 1997-ben alakították ki, ahol az őshonos magyar háziállatfajtákat mutatják be: rackajuhot, mangalicát, bivalyt, szürkemarhát, pásztorkutyákat. A gyerekek számára állatsimogató és interaktív hangos táblák, játszóterek is rendelkezésre állnak. A majorságban rengeteg ősi magyar állat látható Szentbékkálla A Káli-medence egy kis falva, ahol a híres kőtenger található. A Szentbékkállai-kőtenger a Káli-medence legértékesebb geológiai kincse. Létrejötte a hajdani vulkanikus utóműködésnek köszönhető, amelynek hatására a feltörő hévizes források a Pannon-tenger lerakódott fehér homokját cementálták, így jött létre a ma is látható kemény, szilícium-dioxid kőzetanyag. Káptalantóti A Tóti-hegy "alján" lévő faluban egy vasárnapi programra hívnám fel a figyelmet: Liliomkert termelői piac.
A túra útvonala Nézd meg a teljes túra leírását itt! Forrás: Turista Magazin
Eredetileg ez a 11 szakaszos túra végcélja, teljesen logikus, hogy nyáron a fél Balaton-felvidéken átsétáló túrázók sok km-en át a tó látványából merítenek erőt a holtpontokon. Ilyenkor, novemberben, a sejtelmes fényben fürdő Badacsony és a még mindig hihetetlenül kék, párás Balaton is elég motiváció, hogy felkaptassunk a 300 méteres Csönge-hegyre. Ez a szakasz a látnivalók és a csábítások útvonala, egy sor kitérővel jutalmazhatja magát az, aki elindult, és túrabakancsot húzott, főleg nyáron. Itt vannak például a strandok. Az útvonal egy darabig a part mentén, Badacsonytomaj strandjai mellett vezet, mintha direkt úgy tervezték volna meg, hogy melegebb időkben az ember kénytelen legyen letérni az útról egy csobbanársa vagy egy lángosra. A nyomvonal ezután felkanyarodik a faluba, és érinti a Szent Imre-bazalttemplomot és a Tájházat (hivatalosan Helytörténeti és Néprajzi Gyűjteményt. ) Korlátozásoktól mentes időkben itt tehettek egy időutazást, és kaptok egy kis ízelítőt, hogy milyen lehetett egykor itt az élet: a halászat és a szőlőművelés eszközeit, régi fotókat és dokumentumokat láthattok, amelyek bemutatják a település múltját és fejlődését.
A Hegyestűn geológiai bemutatóhelyet hoztak létre Tihany A mélyen a Balatonba nyúló Tihanyi-félszigetet nagyon nem is kell bemutatni, hiszen az egyik leghíresebb magyar település található itt. A félszigetet vulkanikus erők formálták évmilliókkal ezelőtt; ennek ma is látható nyoma többek között a két kaldera, melyekben a Belső- és a Külső-tó kialakult. Legnevezetesebb látnivalója a Bencés Apátság, amelyet I. András király 1055-ben alapított. Tihany meghatározó szimbóluma a levendula, nem meglepő, hogy minden évben megrendezik a Levendula Fesztivált. A félsziget déli részén található kikötőből komp közlekedik a szemközti Szántódra, ahová gépkocsival is átnyargalhatunk a déli partra. Tihany és a félsziget a Balaton egyik legismertebb helye Tapolcai Tavasbarlang A Bakony és a Balaton-felvidék határán fekszik Tapolca, amely a föld alatti tavasbarlangról és cseppköveiről híres. A város alatt több kilométer hosszú barlangrendszer található. Ennek látogatható része a tavasbarlang. A karsztvíz által kialakított barlangrendszer 270 méter hosszú szakasza járható be szárazon és vízen.