Pedig szerepe volt abban, hogy Visegrád a humanizmus és Közép-Európa szellemi központja lett, és ő inspirálta az itáliai reneszánsz számos neves alakját: például a történetíró Antonio Bonfinit és Petrus Ransanust, Diomede Caraffát vagy Roberto Caracciolót. Akik ráadásul neki és nápolyi kapcsolatainak köszönhetően látogattak Magyarországra. De ezek a tettei senkit sem érdekeltek. Mindenkit csak a gyermektelensége, az állítólagos hatalomvágya és az őt övező intrikák foglalkoztattak. Pletyka egy korai viszonyról... Fiatalkorának nápolyi szakaszából fennmaradt egy történet egy kötetben, ami botrányokat gyűjtött össze. Ebben olasz nyelven arról lehetett olvasni, hogyan lobbant Beatrix szerelemre egy Ramiro Villaracuta nevű ember iránt, akit később az ágyában, lanthúrral megfojtva találtak meg. Ráadásul ez állítólag akkor történt, amikor Beatrix már Mátyás jegyese volt. Forrás: Wikipedia Egyértelmű érdekházasság Bár Mátyás köztudottan rajongott fiatal és okos feleségéért, nem pont így indult a frigy.
Minden idők legismertebb magyar uralkodófelesége, Hunyadi Mátyás király második (1476–1490) és II. Jagelló Ulászló (1490–1500) ugyancsak második neje, Aragóniai* Ferdinánd (olaszosan Ferrante) nápolyi király leánya. Jóllehet a legismertebb magyar földre került "katalán királylány" volt, Aragóniai Beatrix mégsem örvendett igazi közkedveltségnek Magyarországon. A nemesség nem tudta megbocsátani neki, hogy nem ajándékozta meg örökössel Mátyás királyt, hogy olasz művészeket hívott udvarába, és Corvin Jánost, a király törvénytelen fiát nem engedte trónra lépni, mert uralkodni ő maga szándékozott. Népszerűtlenségének oka e tényezőkből eredt. Beatrix 1457. november 14-én született Nápolyban. Magyarországra 1476-ban érkezett, minekutána Mátyás király Nápolyban eljegyezte. Az esküvőt Nápolyban 1476. szeptember 15-én, majd Budán 1476. december 22-én kötötték meg. A királyné hibái és tévedései mellé azonban bizonyos szinten erények is járultak, határozott egyénisége révén pedig az országban alapvető változások mentek végbe.
Horváth Gábor Felhasznált irodalom: Dümmert Dezső: A két Hunyadi. Bp., 1985. ; Galeotto Marzio: Mátyás királynak kiváló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteiről szóló könyv; Szamota: Régi utazások Magyarországon és a Balkán-félszigeten. 1054-1717. Bp., 1891. A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép.
Ráadásul a királyné két kézzel szórta a pénzt, ami miatt nemcsak a néptől, hanem férjétől is távolodni kezdett. Forrás: Wikipedia Mátyás halála Pár héttel Mátyás bécsi halálát követően felröppentek olyan hírek, melyek szerint Beatrix mesterkedése állhat a háttérben. Ugyan a mérgezést csak évszázadokkal később, 1982-ben állapította meg egy osztrák orvos, már Mátyás kortársai is erre gyanakodtak. Az eleve gyűlölt királyné remek bűnbaknak bizonyult. A nemesség szerint úgy akarta megkaparintani a trónt, hogy mérget adott be a királynak kedvenc csemegéjével, fügével. Annyiban biztos nem tévedtek, hogy az özvegy királyné mindent megtett annak érdekében, hogy megtartsa a trónt. Titokban hozzáment a magyar trónra meghívott II. Ulászlóhoz, aki azonban csúnyán rászedte: előzetesen tanúk előtt kijelentette, hogy kényszer hatására veszi el, és a szertartásban is direkt formai hibát ejtettek, hogy aztán hosszú és Beatrix számára rendkívül megalázó procedúrával a pápával érvényteleníttessék a házasságot.
A dínomdánom 24 fogásból állt, s a magyar hagyományokhoz híven fentről lefelé haladva szolgáltak fel, azaz először a madarakból, majd a földi állatok és növényekből készült ételek kerültek sorra. Közben a kor legjobb külföldi lantosai szolgálták ki az olasz vendégeket, és magyar igricek zengték el a magyar hősök tetteit a hazai énekek kedvelőinek. A mulatozás során különösen a velencei követség tagjai tettek ki magukért, de a fénypont kétségtelenül a Beatrix által előadott egy óra hosszú olasz tánc volt, amelyhez aztán bizonyára csatlakoztak udvarhölgyei is. Beatrixszal Nápolyból egész kis udvar költözött Budára, hiszen udvarhölgyek és kiszolgáló személyzet követte a hercegnőt. Galeotto nem csekély iróniával jegyezte fel könyvecskéjében, hogy Beatrix udvarhölgyei asszonyuk mellett " csúnyának látszottak, különösen Magyarországon, mert a magyar faj igen szép ". Nem kizárt, hogy kiválasztásukban szempont volt, hogy Beatrix különösen jól mutasson jelenlétükben. A mulatság végeztével a királyi pár visszavonult szobájába.
A Mátyás udvarába érkező olaszok dicshimnuszokat zengtek róla, de a magyar nemesség nem volt ilyen elégedett az arával, aki új szokásokat hozott magával egy más erkölcsi értékrendet valló országból. Igaz, valószínűleg senki nem felelt volna meg ízlésüknek, mivel a magyar udvar a török elleni háború lázában egészen elfeledkezett már arról, milyen is az, amikor királynéja is van az országnak. Ugyanis 1440 és 1476, azaz 36 esztendő alatt között mindössze tíz hónapig volt nős királya az országnak! I. Ulászlónak és V. Lászlónak sohasem volt feleség, ehhez túl korán elhunytak (előbbi 20, utóbbi 17 évesen), míg Mátyás első felesége, Katalin rövid házasság után szüléskor halt meg fiúgyermekével együtt. A királynő hiánya egyben az udvarnők és a palotai mulatságok hiányához vezetett, a nyugati udvarokban szokásos bálok, parádék Magyarországról nagyrészt eltűntek Zsigmond király halála óta. Így aztán ezeket a kemény törökverő marcona magyar főurak az elpuhultság melegágyának tekintették. Beatrix ráadásul diplomáciai szempontból nem jelentett nagy segítséget Magyarországnak.
A vőlegény ajándékként egy arany koszorút nyújtott át menyasszonyának, amelynek közepén gyémánt gyűrű feküdt. A püspökök által előadott rövid latin nyelvű szónoklatok után a királyné fehér, a király barna lovon vonult be Fehérvárra. Mátyás és Beatrix A koronázótemplomban misét hallgattak, majd szállásukra tértek külön-külön. A fogadást követő napon Beatrixot megkoronázták a Szent Koronával. Magára az esküvőre néhány nappal és sok vacsorával később került sor, már Budán, ahová aranyozott hintókon jutottak el. A ma Mátyás-templomnak hívott Nagyboldogasszony-templomban került erre sor, 1476. december 22-én, a karácsony előtti vasárnapon. Az esküvőn részt vett Mátyás édesanyja, Szilágyi Erzsébet, és természetesen a magyar elit apraja-nagyja, valamint Beatrix kísérete és a külföldi követek tömege. Beatrix arany koronát viselt, hajába gyöngyöket fűztek. A szertartás után fogadták a gratulációkat, majd az ajándékokat adták át, hogy aztán lakomával köszöntse az ország az új királynéját. A lakomára a várpalota lovagtermében került sor, melyet a királyné és a király címereivel díszített vörös kárpittal vontak be.
1458-1494) gyermekeként látta meg a napvilágot. Miután az Aragóniai-dinasztia dél-itáliai udvara ebben az időben a reneszánsz kultúra egyik fellegvára volt, Beatrix igen előkelő nevelésben részesült, gondos oktatása pedig később nem csak előkelő házasságában, hanem a magyar humanizmus születésében is igen fontos szerepet játszott. Miután Mátyás első felesége, Podjebrád Katalin 1464-ben életét vesztette, az uralkodó hosszú ideig nem választott másik feleséget, és bár Aragóniai Beatrixot időközben két itáliai hercegnek is odaígérték, a 17 éves hercegnő végül a magyar király menyasszonya lett. A leánykérés után két esztendővel, 1476 őszén Beatrix és népes udvartartása Magyarországra utazott, decemberben pedig már meg is tartották a királyi pár fényes esküvőjét. A nápolyi királylány érkezésével gyökeres változások mentek végbe Visegrádon, ugyanis az itáliai etiketthez szokott Beatrix Mátyás addig nyitott és közvetlen udvartartása helyett sokkal reprezentatívabb – és egyúttal zárkózottabb – udvari életet szervezett.
részletes keresés keresés leírásban is keresés életrajzban is 0 termék 0 Ft értékben Az Ön kosara üres Regisztració Elfelejtett jelszó Belépés
Mátyás király második felesége, a csodálatos Aragóniai Beatrix tényleg olyan volt, mint a mesékben a királyné. Szerette a pompát, de egy pillanatra sem okozott problémát a számára, ha a köznéppel kellett töltenie az időt. Mondjuk kivette muzsikus kezéből a hegedűt és játszott… Mátyás és Beatrix, a magyar történelem egyik legfontosabb párja. Világra szóló esküvőjükön még azt hihettük volna, hogy Mátyás nem igazán választott jól, ugyanis Beatrix már menyasszonyként, kissé arrogáns módon elrendelte, hogy az esküvői lakomán a sok ezer meghívott közül kizárólag a rokonok és a legelkerülhetetlenebb nemesek foglalhassanak helyet. Mátyás belement a dologba, s még rendelet is született a királyi esküvők témakörében. Állítólag egy ünnepség alkalmával a fiatal királyné, nem messze Visegrádtól, azt is bemutatta, hogy milyen az, amikor egy valódi reneszánsz embert nem érdekli, hogy mi a módi. Egész egyszerűen elkérte zene szünetében a hegedűstől a hangszert, majd gyönyörű játékával kápráztatta el a jelenlévőket, akik nem is sejtették, hogy Beatrix a zenében is otthonosan mozog.