A gondatlanság ettől még aggasztó Kína részéről, 1990 óta ugyanis tíz tonnánál nagyobb súlyú eszközöket nem engednek ellenőrizetlenül visszatérni a Földre. Azt egyelőre még nem lehet pontosan látni, mikor semmisül meg a rakéta, május 10. lehet ez az időpont, de akár két nappal később vagy korábban is megtörténhet. Csak hat órával a tényleges becsapódás előtt fog kiderülni annak pontos időpontja. Ezen az oldalon lehet figyelemmel kísérni, hol tart éppen a rakéta, hogyan cikázik a földrészek között és felett.
Az biztos, hogy napok kérdése még a földet érés, május 10 környékére várják legnagyobb valószínűséggel. Természetesen, ha szárazföldet érnek a darabok, az sem garantálja a katasztrófát: egy korábbi, hasonlóan kínai rakétáról leszakadó részek Elefántcsontpartban zuhantak le, de csak épületekben okoztak károkat. Szerencsére. Ezen az oldalon lehet figyelemmel kísérni, hol tart éppen a rakéta, milyen sebességgel és milyen magasságban. A térképes mód most elvileg a nagyfokú érdeklődés miatt nem élő. ( Guardian via Telex) Forrás: Guardian
Április 29-én indult útnak a rakéta, ami aztán elszabadult, és most kontrollálatlanul kering – Fotó: Zhang Liyun/AFP A Hosszú Menetelés5B nevű, legénység nélküli rakétát Kína Hainan tartományából április 29-én lőtték fel, hogy a Mennyei Harmónia névre keresztelt űrállomás első elemeit az űrbe szállítsa. Aztán a számításokba kis hiba csúszott, mert a rakéta elszabadult, és jelenleg 90 percenként kerüli meg a Földet, és amíg köröz, egyre közelebb érkezik a felszínhez. A rakéta fontosabb adatai: 30 méter hosszú; 21 tonna a súlya; 27 ezer km/h-s sebességre képes. A Guardiannek nyilatkozó asztrofizikus, Jonathan McDowell szerint van esély arra, hogy a rakéta jelentős része elég, de még így is nagyobb darabokban esik szét, és a becsapódáskor sérüléseket okozhat. A mostani előtt fellőtt, hasonló típusú rakétáról vasrudak szakadtak le, amik Elefántcsontpart néhány épületében okoztak kárt, és nagy szerencse volt, hogy személyi sérülés nem történt akkor. Mivel a Föld felszínét 71 százalékban tengerek és óceánok borítják, jó az esély arra, hogy a vízbe hullanak le a rakéta darabjai.
A legtöbb rakéta első fokozata nem éri el az orbitális sebességet, és az indítást követő percekben visszatér egy előre meghatározott zónában. Néhány nagyobb, második fokozatnál lakatlan terület fölött végeznek irányított "de-orbit" gyújtást, hogy biztonságosan, ellenőrzött módon, és területen térjenek vissza a Földre. Felmerült, hogy a Long March 5B is aktív manővert fog végrehajtani, hogy lehozza magát, de úgy tűnik, hogy ez nem történt meg. Az amerikai hadsereg által az űrhajók és más űrkutatási műholdak nyomon követésére használt földi radarok észleltek az objektumot. A 2021-035B jelzésű, nagyjából 30 méter hosszú, öt méter széles rakéta egy 170-372 kilométeres magasságú pályán kering, másodpercenként több mint hét kilométeres sebességgel. Long March 5B központi fokozat. Fotó: Xinhua A rakéta első indításakor hat nap után tért vissza ugyancsak ellenőrizetlen módon Atlanti-óceán felett, amerikai jelentések szerint. Ha az eseményre 15-30 perccel korábban került volna sor, akkor a törmelékek akár amerikai földre is eshettek volna.