Búcsúzzunk el a gyógyszeres tablettáktól! Nem használok semmilyen gyógyszert, és ha nem vagyunk kifejezetten betegek, akkor igyekezzünk tőlük megszabadulni. Mi az a kefir egyáltalán? A kefir tejből (tehéntej, kecsketej) SŐT, nem tejes alternatívákból is készíthető probiotikus ital. A kefir az élesztő és baktérium kultúrák kombinációjából indul ki, és a hangsúly ezen van: ezeket a baktériumokat és élesztőt kell a szervezetünkbe bevinnünk. Élesztőt minden boltban lehet kapni, és amikor ez az anyag, és a baktérium kultúrák valamilyen alapfolyadékkal kerülnek érintkezésbe, mint például a tej, akkor ezzel kölcsönhatásba lépnek, és ferment ált keveréket képeznek. A keletkező ital savanyú, erjesztett és tele van aktív probiotikumokkal. A jó kefirt meg lehet inni, ha laktóz intoleranciád/érzékenységed van. Próbáld ki, melyik a jó, és a te egyedi szervezetet mennyit bír. Miért tegyük vissza a diétás étrendbe, a jó fajta kefirt? 1. Javítja a beleink állapotát! Az igazi kefir, több mint 30 féle baktériumot tartalmaz, ami a bélrendszer baktérium flóráját karban tartja, visszaépíti, támogatja.
Könnyű dolgunk van, mert Holly Davis könyve remek útmutató. Majd' háromszáz oldalon keresztül vezet be minket a fermentálás világába - az egyszerű technikáktól a bonyolultakig. Az elméleti ismerek érthetőek, részletesek és nem unalmasak, a gyakorlati tanácsok észszerűek és valóban hasznosak, nem holmi porhintés. Negyven év tapasztalata van mögöttük. Ami számomra meglepő, az, hogy a fermentálás milyen sokszínű! Igen, én is csak a kovászolásban tudtam gondolkodni, erre kiderül, hogy a vaderjesztés, a beoltás, az inkubálás és a pácolás is ide tartozik. Nagy meglepetés volt az is, milyen sok alapanyag áll a rendelkezésünkre, hogy számtalan ételt készíthetünk így. És a fermentumok milyen sok ételhez fogyaszthatóak. Persze magukban is, de azt nem gondoltam volna, hogy komplett ételsort is készíthetünk. A cikk az ajánló után folytatódik Házi kenyeret az asztalra tenni menő, de ugyanilyen szexi lazán letenni egy csinos kis üveget, és amikor megkérdezik, mi az, lazán azt mondani: "Ja, ez? Kukoricás-jalapenós zöldparadicsom-salsa. "
Megmondom úgy, ahogy van, nem igazán hittem, hogy lesz még olyan gasztrotrend, ami felkelti az érdeklődésem. Hogy őszinte legyek, azt se hittem, hogy lesz még olyan gasztronómiai újdonság, ami bárkit is izgalomba hoz, mert az elmúlt 10-15 évben a szuvidálástól kezdve az indokolatlanul a tányérra halmozott habokig, a lassú sütésen át a teán füstölésig volt itt minden, mint karácsonykor. A karanténkovászokról nem is ejtek szót. Szóval, kényelmesen ültem a magam kis gasztrobuborékában, és eszem ágában nem volt kimozdulni a komfortzónából, mikor egy délután a kanapén találtam magam, és egyre izgatottabban lapozgattam egy remek könyvet olyan kifejezésekkel és fogalmakkal ismerkedve, mint a starterkultúrák használata vagy inkubálás. De ne rohanjunk ennyire előre! Az egész úgy kezdődött, hogy a Covid-helyzet új megküzdési és túlélési stratégiákra késztetett. Én magam a többséggel ellentétben nem abban láttam a megoldást, hogy önellátó gazdálkodást hozzak létre, a barterban láttam meg a nagy lehetőséget.
Valószínűleg sokan vagyunk, akik a kovászos uborkánál még a levét is jobban szeretik. Már attól összefutott a nyál a számban, hogy leírtam ezt. Azontúl, hogy ízletes, nagyon egészséges is. Ezt a tejsavas érésnek köszönheti, melynek során a friss uborka átalakul azzá a roppanós ínyencséggé, amiért rajongunk. Ha pedig ismerjük elkészítésének fortélyait, akkor bármilyen fermentált zöldséget is elő tudunk állítani. A folyamat csak egészen apró mértékben tér el attól a módszertől, ahogyan a kovászos uborkát készítjük. A fermentálás előnyei A fermentálás viszonylag egyszerű folyamat, amely során a szerves anyagok a környezetünkben található mikroorganizmusok enzimjeinek segítségével átalakulnak. Aszerint, hogy az erjesztési folyamatban milyen mikroorganizmusok vesznek részt, különféle típusú fermentációkról beszélhetünk. Rendkívül elterjedt ételkészítési módról van szó. Egyes válfajai nélkül nemcsak a kovászos uborkát, de például a sört, a sajtokat vagy a joghurtot sem élvezhetnénk. Ezúttal az úgynevezett laktofermentálásról fogok beszélni, amit tejsavas erjesztésnek is nevezünk.
Mi a közös a kedvenc kézműves sajtunkban, a ropogós kovászos kenyérben, egy pohár otthon készült gyömbérsörben, a marinált olívabogyóban vagy a savanyú káposztában? Mindegyik fermentálással készül. Ez a legősibb tartósítási eljárás, amely a világ csaknem minden táján a kulináris hagyományok szerves része. Egy olyan módszer, ami könnyen elsajátítható, mert végtelenül egyszerű, olcsó, és nem kellenek hozzá különleges alapanyagok. Az fermentált ételek és italok nem csak azért nagyon egészségesek, mert hőkezelés és adalékanyagok nélkül készülnek, hanem az erjesztés folyamán olyan anyagok keletkeznek, amelyek egyszerre tartalmaznak a bélflóránk számára nélkülözhetetlen pre- és probiotikumokat, felturbózzák az immunrendszert. Az erjesztéssel készült ételek és italok tucatnyi jótékony hatásuk mellett izgalmas, új ízekkel is gazdagítanak bennünket. Holly Davis séf több mint 40 éve kutatja, műveli és oktatja a fermentálás tudományát.